Mivel az ötezer lakosnál nagyobb településeken 2024. január 1-től megszűnik a CSOK a jelenlegi formájában, és senki sem tudja, hogy milyen új formában fog tovább futni, ezért nagyon sokan, próbálják még kihasználni az év végéig kínálkozó lehetőséget azok közül, akik eddig hezitáltak. Eldönteni azonban egy használt lakásról, hogy valóban alkalmas-e CSOK-ra nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.
Azt hihetnénk ugyanis, hogy ha mi magunk megfelelünk a CSOK feltételeinek, akkor nincs is más dolgunk, mint szétnézni az ingatlankereső portálokon a 40-, 50-, 60-, 70 nm-nél nagyobb (attól függően, hogy hány gyerekre vennénk fel) eladó lakások, házak kínálatában, és kiválasztani az igényeinknek, pénztárcánknak leginkább megfelelőt.
Csakhogy a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Egyrészt négyzetméter és egyéb CSOK feltételek tekintetében minden hirdető azt ír, amit akar, másrészt lehet, hogy önhibájukon kívül, de még a lakástulajdonosok sem tudják, hogy hogyan kell számítani a négyzetmétereket, pláne CSOK szempontból.
Így számítsd a négyzetmétereket!
Az alapterület kiszámításánál a legfontosabb szempont, hogy kizárólag a hasznos alapterület számít, amit azonban a padlón lemérünk, az a bruttó alapterület. A hasznos alapterület szempontjából nem lehet például figyelembe venni a 190 cm alatti belmagasságot, ami a tetőtereknél lehet érdekes, de azok a helyiségek sem számíthatók bele, amelyeket nem lehet a lakásból közvetlenül megközelíteni, azaz amelyek megközelíthetőségéhez ki kell menni az udvarra, vagy akár csak egy nyitott teraszra. Ennek értelmében természetesen a terasz, erkély sem számít bele az alapterületbe, sőt még a pince és a garázs sem.
Fontos kitétel még, hogy a lakásból megközelíthető, azaz a hasznos alapterületbe beszámított helyiségek, mindegyike fűtött legyen, állandóra beépített közvetlen hőleadó berendezéssel, azaz ha a fürdőszobában csak egy hősugárzó vagy olajradiátor van, az már CSOK szempontjából nem megfelelő.
Mindez viszont nem jelenti azt, hogy ha például a konyha vagy a fürdőszoba nem számítható bele az alapterületbe, de az alapterület ezek nélkül is eléri a minimumot, akkor felvehető a CSOK, ugyanis kitétel az is, hogy a hasznos alapterületbe beszámított helyiségek között legyen egy minimum 4 nm-es önálló szellőzéssel rendelkező lakótér és fürdőszoba, WC is.
A tulajdoni lap számít!
Számíthatjuk azonban bárhogy az alapterületet, ha a tulajdoni lapon kevesebb van feltüntetve, mint amennyi a CSOK felvételéhez szükséges, akkor nem kaphatjuk meg a támogatást, ezért mielőtt elindítanánk az egész folyamatot, mindenképp ellenőrizzük, hogy mi szerepel a tulajdoni lapon.
Fontos, hogy milyen közművek vannak bevezetve!
Fentieken túl az is lényeges, hogy milyen közművek vannak bevezetve az ingatlanba. Az áram például elengedhetetlen, de ugyanígy az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés is, amennyiben az adott településen, településrészen az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés ki van építve. Amennyiben ezek nincsenek kiépítve, akkor ivóvíz minőségű kút és zárt szennyvíztároló kell, hogy legyen a telken. A gáz bevezetése viszont nem feltétel, így például egy hőszivattyúval fűtött ingatlan is vásárolható a támogatásból.
Az értékbecsléskor dől el minden!
Fentiek megléte az értékbecslés időpontjához kötött, azaz minden feltételnek teljesülnie kell az értékbecslés időpontjában. A CSOK-ot azonban még így is elbukhatjuk akkor, ha az ingatlan eladási ára 20%-kal, vagy még többel magasabb, mint amennyit az értékbecslő megállapított.
Az Ingatlantájolón CSOK-ra alkalmas ingatlanokra is szűrhetsz, de mindenképpen ellenőrizd, hogy az ingatlan valóban megfelel-e a feltételeknek.
