Szabadulj meg a túlaggódástól: így hozz gyorsan jó döntéseket a munkában

A túlaggódás nem jó. Lelassítja a munkát, nem hoz eredményt, és nagyon nyomasztó. Ennek ellenére még a legsikeresebb emberek is küzdenek vele. Hogyan szabaduljunk meg tőle és hozzunk megalapozott, jó, de gyors döntéseket? 

Mindannyian beleragadunk időnként egy-egy kérdésbe. Kattog az agyunk, nem jutunk egyről a kettőre vele, nem tudunk továbblépni, ám hiába gyötrődünk, új dolgok sem jutnak az eszünke. Ez a túlgondolás vagy túlaggódás. És bármennyire is azt hihetjük, hogy ez mindenkinél ugyanolyan, valójában három különböző típusa létezik. Ha pedig képesek vagyunk azonosítani a három típust, fel is vehetjük a harcot ellene, függetlenül attól, hogy a mi, vagy a kollégáink életét nehezíti. 

Ez a tendencia különösen jellemző az érzékeny és motivált emberekre, akik hajlamosak a körülöttük lévő világot mélyebben feldolgozni, és saját maguk legkeményebb kritikusai.

A folyamatosan zakatoló gondolatok fárasztóak lehetnek, és ha nem ellenőrzik őket, a túlzott agyalás szorongáshoz és kiégéshez vezethet. A túlgondolásnak messzire burjánzó következményei lehetnek a szervezetekre is. Legyen szó munkaerő felvételtől, új piacra lépésről, vagy egy munkafolyamat újradefiniálásáról, a döntéshozatal lelassulhat, lehetőségek maradnak kihasználatlanul, és a kockázatkerülés kultúrája eluralkodhat.

A túlagyalás első formája a rágódás 

Olyan mentális ciklus, ahol a múlton – különösen a negatív, vagy szorongást okozó eseményeken – kattogsz.  A rágódó emberek könnyen a megbánás, a bűntudat és a “mi lett volna, ha…” örvényébe kerülnek. Azon jár az agyuk, mi nem sikerült, és gyakran önmagukat hibáztatják. A rágódás legfontosabb szempontja, hogy a múlt felé orientálódik – és ott is ragad meg.

Figyelmeztető jelek

  • Hosszan rágódsz a negatív visszajelzéseken
  • Gyakran hozod fel a múlt hibáit, kudarcait a másokkal folytatott beszélgetések során
  • Túlzottan óvatos vagy, például duplán vagy triplán is ellenőrzöd a munkádat, nehogy hiba csússzon bele

Így kezeld a rágódást

Bár elsőre nehéznek, vagy akár kontraproduktívnak is tűnhet, ütemezz be konkrét “aggódási időt”. Ne hagyd, hogy a rágódás tönkretegye a napodat, inkább korlátozd ezt napi 15-30 percre. Válassz egy számodra alkalmas napszakot (csak ne lefekvés előtt!), és egy bizonyos helyet, ahol a dolgaidon aggódhatsz. Ez lehet egy adott szék, egy szoba, akár egy parkban lévő pad. Oszd két csoportba aggodalmaidat: amiket kontrollálni tudsz, és amiket nem. A félelmek első csoportjára keress lehetséges cselekvéseket, megoldásokat, ezzel csökkented a fejedben lévő zajt. Ha például aggódsz egy nagyon szoros határidős munka miatt, a teendők között szerepelhet, hogy nemet mondj minden más feladatra, amíg azzal el nem készülsz. 

Valahányszor olyan aggodalom merül fel, ami fölött nincs kontrollod, próbálj meg vizualizálni valamilyen technikával. Például képzeld el, hogy egy léggömbbe helyezed, és felengeded az égbe.

Miért segít ez? 

Ha az aggodalmaknak saját időt szentelsz, nem fogsz állandóan azon küzdeni, hogy félresöpörd őket. Egyszerűen csak egy alkalmasabb időpontra halasztod őket. Ha a rágódás a kijelölt aggódási időn kívül is felbukkan, emlékeztesd magad gyengéden: „Most nem, majd később foglalkozom ezzel”. Ez segít nagyobb tudatosságot és kontrollt vinni a gondolkodási mintáidba.

A második a jövőn aggódás

A rágódástól eltérően a jövőn aggódók fő problémája a még meg nem történt események miatt érzett szorongás. Persze az előrelátás hasznos, ha mértékkel csináljuk, azonban a jövőt is túl lehet aggódni, ami bénító is lehet. A jövőn aggódás azért különösen nehéz ügy, mert arra irányul, mi minden történhet, mi sikerülhet rosszul, milyen ismeretlen nehézség jöhet – csupa olyan feltételes negatív dolog, amelynek tényszerű cáfolata nem létezhet. 

Figyelmeztető jelek

  • Elképesztő mennyiségű energiát fordítasz különféle forgatókönyvek kidolgozására, hogy mindenre felkészültnek érezd magad
  • Nehezen ünnepled meg a sikereidet, mert állandóan azon töprengsz, mi jön ezután
  • Gyakran érzed magad nyugtalannak, a megoldandó feladatok kísértenek

Így kezeld  

Gondolj pozitívan a jövőre, és próbálj meg onnan visszanézni a mostani stresszes helyzetre. Például, képzeld el magad néhány év múlva, amikor már túl vagy jelenlegi aggodalmaidon. Ez segít perspektívába helyezni a dolgokat, és felismerni, hogy ami most annyira nyomaszt, az néhány év távlatából csak egy projekt lesz a sok közül. 

Korlátozd a stresszt, bánj szelektíven a rád zúduló információkkal, nem muszáj a világ összes gondját magadra venned. Például, kerüld a túlzott hírfogyasztást, azzal sem teszel magadnak jót;  korlátozd a stresszt okozó információkra szánt időt. Figyelj a prioritásokra! Zárj ki minden olyat, ami nem feltétlenül szükséges a munkához, magánélethez. Például, ne nézegesd óránként az erre az időszakra szóló eladási terveteket, ha csak iszonyú ideges leszel tőle. 

Miért segít ez? 

Az időbeli távolságtartással csökkentheted az aggodalmaidat, a sürgető feszültséget. Az önreflexió, és az, hogy tisztában vagy vele mi minden okoz stresszt az életedben lehetőséget ad arra, hogy a nehezebb időszakokban szándékosan tehermentesítsd magad a tudatos “zajszűréssel”. 

A harmadik a túlelemzés, avagy az analízis-paralízis

Amíg a rágódás és a jövőbelátás időhöz kötött – az egyik a múltba, a másik a jövőbe tekint –  a túlelemzés mélységorientált. Hajlamossá tesz arra, hogy feleslegesen mélyre áss egy témában vagy helyzetben. Előfordulhat ugyan, hogy ez valóban tartalmas eredményt hoz, ám a leggyakoribb mégiscsak az, hogy elveszel a lényegtelen részletekben, az idő csak telik, döntés meg nem születik.

Figyelmeztető jelek

  • Folyamatosan halogatsz annak érdekében, hogy még több információt szerezz, a döntést meg csak tolod magad előtt
  • Gyakran kéred mások jóváhagyását, megerősítését, mert bizonytalan vagy a saját helyzetértékelésedben
  • Nehezen választod szét a fontos és lényegtelen feladatokat 

Így kezeld  

A tökéletes helyett törekedj az elég jóra. Amint egy döntés megfelel a meghatározott szempontjaidnak és kielégítő, hajtsd végre. Igen, még akkor is, ha létezhet egy potenciálisan jobb lehetőség. 

A helyzet az, hogy a maximalizmus – minden opciót megvizsgálsz, keresed-kutatod a lehető legjobb alternatívákat, ajánlatokat vagy eredményeket – a valóságban általában rosszabb eredményeket szül. A maximalisták sokat küzdenek, hogy megtalálják a tökéletes megoldást, ennek ellenére mégis ők azok, akik a leggyakrabban érzik magukat elégedetlennek döntéseik eredményeivel, és nagyobb valószínűséggel hasonlítják magukat negatívan másokhoz.

Miért segít ez? 

Ha előre meghatározod a legfontosabb döntési szempontokat, irányelveket vagy követelményeket – azzal segítesz magadnak a legfontosabb változók rangsorolásában és a nem fontos szempontok figyelmen kívül hagyásában. A döntési szempontok lehetnek szakmaiak vagy személyesek. Hogy működik ez a gyakorlatban? 

Például analízis-paralízisbe kerültél, mert egyszerűen nem tudod eldönteni, hogy elköltözz-e egy új állás miatt. Számtalan szempontot mérlegelhetsz, például, hogy a pozíció mennyire illik az erősségeidhez, jó-e a fizetés, milyen közel lennél a családodhoz/szerelmedhez, többe, vagy kevesebbe kerülne az új helyen egy lakás, milyen a cég híre, van-e fix munkaidő, milyenek a juttatások, milyen a környék, milyen a jelenlegi céged, a kollegák, ott van-e jó perspektíva, vagy hogy az adott munkakör összhangban van-e a jövőbeli törekvéseiddel. És hiába gyötröd magad, nem tudsz dönteni, mert ha innen nézed, akkor igen, ha meg onnan, akkor nem. 

Ilyenkor segít, ha a folyamat elején meghatározod a három legfontosabb szempontot, majd ezek között is igyekezz felállítani egy sorrendet. Végül pedig a döntésedet az alapján hozd meg, hogy a három legfontosabb szempontból mi a jó megoldás. Ha csoportos döntéshozatali helyzetben akadtok el, akkor fontos, hogy mindenki ötleteljen, és együtt állapodjatok meg a kritériumokról.

Ha éppen álláskeresésben vagy, nem kell sokat agyalnod a megfelelő platformon: a jobinfo.hu több ezer állással a felületén biztosan tartalmaz olyan lehetőséget, ami megfelelő lehet a számodra. Töltsd ki az álláskeresői profilodat illetve töltsd fel CV-det, hogy minél hamarabb megtaláljon a leginkább testhezálló munka!

Ajánlott ingatlanok


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Irány az orvos, ennek a betegségnek sokáig nincs tünete

Irány az orvos, ennek a betegségnek sokáig nincs tünete

Az idült vesebetegség sokáig rejtőzködik, ezért a diagnosztizált 1,5 millió betegnél jóval többen élhetnek ezzel a betegséggel Magyarországon.

A többieknél szebbnek látja Magyarországot a JCR

A többieknél szebbnek látja Magyarországot a JCR

A JCR megerősítette a magyar besorolást. 

Kedveskedik a biztosítóknak és a bankoknak a kormány

Kedveskedik a biztosítóknak és a bankoknak a kormány

A kormány növeli a kis biztosítók adókedvezményét, a hitelintézetek adóvisszatérítését egy évvel meghosszabbítja

Mentőövet kapott Magyarország

Mentőövet kapott Magyarország

Az elemzők azt is elmondták, mire számítanak az idén. 

© 2024 (v2.202102)