A mesterséges intelligencia sokat segíthet az álláskeresésben, de le is rombolhatja az esélyeidet, ha nem jól nyúlsz hozzá. Munkára vadászni kimerítő és stresszes folyamat, így örömmel fogadunk minden olyan eszközt, ami segít ezt jobbá tenni. A híreket olvasva könnyen kialakul az a kép, hogy a mesterséges intelligencia (MI) leveszi ezt a terhet a vállunkról, és azt használva erőfeszítés nélkül válogathatunk majd a jobbnál-jobb ajánlatok között.
A rossz hír az, hogy ez nem igaz, és ha valaki erről próbál meggyőzni, az tuti azt akarja, hogy fizess elő az MI szolgáltatására. Amivel persze majd nem találsz varázsütésre állást, de mire ez kiderül, már kicsengettél fél-egy évnyi díjat. A jó hír viszont az, hogy az MI tényleg segíthet új állást találni, de csak akkor, ha segítőként tekintesz rá, és te is hajlandó vagy beletenni a munkát.
Ne feledd, hogy az MI nem helyettesíti a kritikus gondolkodást és a személyes ítélőképességet. A sablonos, AI-generált motivációs levelek könnyen felismerhetők a HR-esek számára. Használd ezeket a programokat a hatékonyság növelésére, de ne bízd rá magad vakon.
Az elérhető programok száma és a nyelvi korlátok miatt előnyben vannak azok, akik beszélnek angolul – és akik angol nyelvű hirdetésekre, állásokra jelenkeznek. Magyarul kevesebb az applikáció, és sokkal gyengébb színvonalú az MI által írt szöveg.
Kezdjük azzal, mit ne csinálj, ez ugyanis sokkal könnyebb!
Hogyan NE használd?
Bár csábító lehet egy gombnyomással jelentkezni több száz állásra, az automatizált jelentkezési eszközök ritkán vezetnek sikerhez – kivéve, ha nagyon-nagyon belépő szintű állásokra jelentkezel.
Ha valóban szeretnél elhelyezkedni, ne bízd rá a teljes folyamatot egy robotra, mert a végeredmény nagyon sablonos lesz. Olyannyira, hogy HR-esek szerint manapság már nem ritka, hogy egy-egy pozícióra több tucat gyakorlatilag szóról-szóra megegyező jelentkezés érkezik a lusta, ChatGPT-vel dolgozó pályázóktól.
Arról nem is beszélve, hogy az AI eszközök sok mindenre képesek, de messze nem hibátlanok. Az általuk talált hirdetések lehetnek jók, de az sem ritka, hogy lelkesen ajánlanak neked olyan állásokat, amikre egyáltalán nem felelsz meg (például feltétel az öt év C++ fejlesztői tapasztalat, de te még egy sort nem írtál ezen a programnyelven).
Hogyan használd?
Számos olyan program létezik, ami segít összegyűjteni a potenciálisan érdekes hirdetéseket. Keress olyat, amely automatikusan elemzi és szűri az állásajánlatokat a megadott kritériumok alapján, így neked már csak a kigyűjtött hirdetéseket kell megnézned.
Más programok, mint a SkillSyncer vagy a Jobscan felhívják a figyelmedet arra, milyen szkillek hiányoznak az önéletrajzodból, motivációs leveledből és LinkedIn profilodból, ami ahhoz vezethet, hogy ne juss át az első – általában automatizált – rostán.
Az olyan AI-alapú applikációk, mint a Resume Genius vagy a Grammarly, segít a CV polírozásában, a nyelvi hibák javításában és a formázás optimalizálásában.
A Kickresume és CoverDoc két példa arra, hogy az MI-t használhatod a motivációs levél megírására is, de erre a célra egyébként szinte minden generatív AI eszköz alkalmas – ha elég részletes utasításokat adsz a tartalomra, stílusra nézve.
Az MI segíthet felkészülni az interjúkra is. A Mockmate és az Interviewing.io szimulált interjúkat kínálnak, ahol valódi szakemberek adnak visszajelzést a teljesítményedről. Ezek az eszközök kifejezetten hasznosak lehetnek azoknak, akik idegesek az interjúk miatt, vagy kevés tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren.
Amint látod, számos MI-alapú eszköz áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek az új munkahelyed megtalálásában, önéletrajzod elkészítésében, sőt akár az állásinterjúkra való felkészülésben is. Azonban fontos megjegyezni, hogy az MI nem varázspálca, és nem helyettesíti a saját erőfeszítéseidet.
Ha maradnál a magad ura, a jobinfo.hu-n több ezer állás közül válogathatsz; a lista oldali szűrők használatával pontosíthatod a keresésedet, illetve használhatod a bérkalkulátort is.
