Eltartási szerződés ingatlanért cserébe. Nem ritka eset. De mi van akkor, ha az eltartást vállaló anyagi helyzete megroppan, mik a jogi következmények?
A hatályos polgári törvénykönyvünk kimondja, hogy a tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Vagyis a tartási szerződés alapján, a tartásra kötelezett a tartásra jogosult számára mindazt köteles nyújtani, ami a megfelelő ellátáshoz szükséges.
Ebbe a körbe sorolhatjuk példálózó jelleggel az élelmezést, lakhatás biztosítását, fűtést, világítást, mosást, ruházatot, betegség esetén orvosi kezelést, gyógyszerek beszerzését, megfelelő ápolást az eltartott számára, halála esetén pedig illő eltemettetést. Mindezt azonban ellenérték fejében teszi az eltartó, így ideális esetben mindenki nyer előbb vagy utóbb.
Eszerint a tartásra jogosult először azt kérheti, hogy a kötelezett adjon megfelelő biztosítékot az ingatlan tulajdonának átruházásáért cserébe. Ha ennek a kérésnek nem tesz eleget az eltartásra kötelezett, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan teherlapjára, az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni a tartási jogot. Így elkerülhető, hogy a tartásra jogosult végül két szék közül a földre essen.
Felújított lakás a budapesti Akácfa utcában. Több infóért kattints a képre!
Tekintettel a szerződés tartós jellegére, a felek körülményeiben lényeges változás állhat be. De mi történik akkor, ha az eltartó anyagi helyzete a jövőben már nem teszi lehetővé a szerződésben vállalt gondoskodást, ellátást. Ez esetben az eltartó szerződést szeg, a jogosult pedig vagy az ingatlanért kapott biztosítékból vagy ha a tartási jogot bejegyeztette, az ingatlanból kielégítést kereshet.
A felek közti viszony megromlása esetén, vagy ha a természetbeni tartás lehetetlenné válik, a bíróság ideiglenesen vagy véglegesen életjáradéki szerződéssé módosíthatja a tartási szerződést, megjelölve a kötelezettet terhelő pontos szolgáltatást.
A bíróságot nem köti a felek kérelme, minden felmerült körülményt egyedileg mérlegel és ha a módosítás nem jelent megoldást, végső eszközként megszünteti a szerződést a jövőre nézve. Olyan megoldás mellett viszont nem dönthet, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Az elszámoláskor figyelembe veszi a szerződés speciális jellegét, minden körülményt egyedileg mérlegel. Vagyis, többek között számba veszi, mióta is áll fenn ez a sajátos jogviszony és a felek milyen szolgáltatást-ellenszolgáltatást nyújtottak a másik fél számára.
Kihangsúlyozandó azonban, hogy bíróság csupán a legvégső eszköz. A felek szabadon módosíthatják, vagy akár meg is szüntethetik a tartási szerződést egyező akaratukkal.
Szerzőnk dr. Sári Judit, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakértője
