Ahogy arról már tegnap beszámoltunk, társadalmi egyeztetésre bocsátja a Magyar építészetről szóló törvénytervezet koncepcióját Lázár János. A koncepció a jenlegi szabályozáshoz képest számos kérdésben új irányelveket és szabályokat határoz meg, ehhez határoztak most meg 12 alapelvet – derül ki a Portfolio.hu mai cikkéből.
“Az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgáltuk, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogjuk újrarendszerezni.” – fogalmazott múlt héten Lázár János. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója a jenlegi szabályozáshoz képest számos kérdésben új irányelveket és szabályokat határoz meg, az alábbiakban az ezekhez kapcsolódó 12 alapelvet mutatjuk be.
A magyar építészetről szóló törvény célja többek között az épített örökségünk és zöldfelületeink megőrzése és védelme, a hazai városok és községek sajátos településképi értékeinek megóvása, a kiszámítható településtervezés elősegítése, a környezet- és klímavédelmi szempontok érvényesíthetősége, az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése, az épített környezetnek az érintett lakosság, illetve a társadalmi és gazdálkodó szervezetek véleményének kikérésével történő alakítása, valamint a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása a jövőbeli beruházások során.
A korábbi szabályozáshoz képest jelentős újítás, hogy 12 alapelvet is rögzítettek a törvényben, melyeket az egész építési folyamat alatt figyelembe kell venni.
- A polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve: a polgári jó ízlés követelménye akkor érvényesül, ha az építési tevékenység a tudatosságra épül, figyelembe veszi az adott település építészeti kultúráját és a magyar kultúra értékeit, és összhangban van a Településképi Arculati Kézikönyvben foglalt elvárásokkal, jó példákkal.
- A szükséges minimum elve: a tervezési és építési folyamatnak minden esetben a valós igények és a jelen állapot felmérésével kell kezdődnie, el kell kerülni a felesleges építési és bontási tevékenységeket.
- A kritikai regionalizmus-alapú megközelítés elve: az építészetben lehetséges egyszerre hagyománytisztelő és eredeti építészeti értéket létrehozni, a helyi sajátosságok újraértelmezett felhasználásával modern, előremutató építészeti örökség alakítható ki.
- A természeti környezet megőrzésének elve: zöldterület övezetből és erdőterület övezetből új beépítésre szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű csereterületet jelölnek ki.
További részletek: Portfolio.hu
