Egy friss LinkedIn adatok alapján készített kutatás szerint az EU-s tagállamok munkaerőpiacán akár hatszorosára nőhetne a szóbajöhető jelöltek száma, ha a kiválasztás során a készségeket, nem pedig az iskolai végzettséget és korábbi munkaköröket vizsgálnák.
Összességében egy ilyen munkaerőfelvételi trend megerősödése segítené a teljes európai munkaerőpiacot. A változás már most is érezhető, hiszen a LinkedIn globális toborzóinak majdnem fele használta a készségadatokat a tehetségek kereséséhez az elmúlt évben, ami 12 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi.
Ezekre a változásokra annál is inkább nagy szükség lenne, mivel az Európai cégek háromnegyede panaszkodik arra, hogy nem találnak elegendő, a szükséges készségekkel rendelkező munkaerőt. Eközben viszont a Harvard Business School felmérése azt mutatja, hogy a HR-esek 88 százaléka rendszeresen utasít el magasan képzett jelölteket azért, mert nincs a kiírásnak megfelelő iskolai végzettségük, vagy nem töltöttek be pontosan a kiírtnak megfelelő pozíciót korábban.
A LinkedIn legújabb jelentése, a “Skills-First: Reimagining the Labor Market and Breaking Down Barriers” szerint a készségeken alapuló toborzás alkalmazása hatszorosára növelheti az EU tagállamokban rendelkezésre álló munkaerő-tartalékot. A legdöbbenetesebb változást az USA munkaerőpiacán hozna ez a lépés, ahol a növekedés húszszoros lenne, a legkisebb hatása pedig Luxemburgban lenne, ahol csupán 2,8-szorosára nőne ezáltal a felvehető munkaerő.
Sue Duke, a LinkedIn globális közpolitikai alelnöke szerint: “A jelenlegi munkaerőpiac tele van elszalasztott lehetőségekkel, ahol kiváló jelölteket nem választanak ki olyan pozíciókra, amelyekben pozitívan befolyásolhatnák a cégek működését, a gazdaságot és a társadalmat.”
Ez a készségeken alapuló toborzási megközelítés többek között azok számára nyitna meg karrierlehetőségeket, akiknek nincs felsőfokú végzettségük, de profitálnának ebből a nők és a Z generációs munkavállalók is.
Utóbbiak (az 1997 után születettek) számára akár tízszer több pozíció válna elérhetővé, ha a toborzók a tapasztalatot és a készségeket néznék, nem pedig a hagyományos megfeleltetési mutatókat. De az idősebbek is jobban járnának, az Y generáció/millenialok (1981-96) kilencszer, az X generáció (1965-80) tagjai pedig 8,5-szer több lehetőséghez juthatnának így.
A LinkedIn adatai szerint a felsőfokú végzettség követelményének eltörlése átlagosan 9 százalékkal növeli az elérhető jelöltek számát, a legnagyobb növekedést Spanyolországban (17 százalék), Németországban (15 százalék) és Portugáliában (15 százalék) látnánk az EU országok közül. Az iparágak közül a leginkább az ingatlanpiaci cégek és az olaj/gázipari vállalatok járnának jól, ha nem kérnének diplomát (26 százalékkal több alkalmas jelölt), legkevésbé pedig az építőipar (3% több jelölt).
Szellemi, vagy kékgalléros állásokért böngéssz a nemrég megújult jobinfo.hu-n, ahol a főoldalon kiemelten taglalják a legjobb szellemi és fizikai munkákat; hasonló érdekes álláspiaci cikkeket pedig itt találsz.
