Négyszeresére nőtt a 70 év feletti orvosok száma – pénz vagy ambíció miatt maradnak?

Az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a nyugdíjaskorú munkavállalók száma, derül ki a KSH adataiból. Ezt már jó ideje figyelik a munkaerőpiaci elemzők, azt viszont csak mostanában kezdik megérteni, mi ennek az oka.

A meglehetősen bonyolult adatsorból a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csináltam egy grafikont, ami egymás mellett mutatja meg, hogy változott 2009 óta (eddig megy vissza a KSH adatsora) a foglalkoztatottak száma korcsoportonként, és mellé tettem azt is, hogy mennyit változott az adott korcsoporthoz tartozók létszáma ugyanebben az időszakban. 

A 65-69 és a 70-74 évesek száma kicsit emelkedett, viszont drámaian megnőtt ebben a korosztályban azok száma, akik még mindig dolgoznak. A 70 év felettieknél több, mint háromszorosára nőtt a dolgozók száma, a 65-69 éveseknél is bő két és félszer annyian dolgoznak most, mint 2009-ben.

Abban, hogy a 60-64 évesek körében ilyen óriási változás látható (négyszeresére nőtt az aktívak száma) az játssza a főszerepet, hogy 2014 és 2022 között 62-ről 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár.

A legidősebb 70-74 év közötti munkavállalók esetében egyébként kiugró volt a nők számának növekedése, számuk több, mint négyszeresére emelkedett, szemben a férfiaknál ugyanebben a korosztályban látható 181 százalékos növekedéssel. Míg 2009-ben még lényegesen több idős férfi dolgozott, mostanra a nők száma gyakorlatilag utolérte a férfiakét.

A grafikonról egyébként az is jól látszik, hogy ahogy minden fejlett országban, a fiatalok száma nálunk is fogy, ahogy egyébként leolvasható az is, hogy az egykori baby boomer generáció gyermekei (a legendásan nagy létszámú 1975-1979-es években születettek) micsoda egyszeri kiugrást hoztak.

És még egy dolog világlik ki nagyon élesen: a tankötelezettség korhatárának leszállítása, ami csaknem háromszorosára növelte a 15-19 éves korosztályban már fizetésért dolgozók számát, miközben a korcsoport létszáma ötödével csökkent.

Szeretnek dolgozni, vagy kell a pénz?

Ahhoz, hogy megítéljük, mennyire pozitív, vagy negatív folyamat az, hogy az időseknek egyre nagyobb százaléka dolgozik, tudni kellene, vajon miért történik ez. Az összes 70-74 év fölötti közül most éppen 5,2 százalék keres aktívan pénzt, ez összesen 26 és fél ezer embert jelent.

A kérdésre a válasz összetett. Az, hogy ebben a korosztályban ennyire erősen emelkedik a nők száma, arra utal, hogy jelen van a gazdasági kényszer, hiszen a nők egész életük során (átlagosan) kevesebbet keresnek, és jobban fenyegeti őket a szegénységi küszöb alá csúszás.

Ugyanakkor az is biztosan szerepet játszik ebben, hogy bizonyos szakmák egyszerűen összeomlanának, ha a nyugdíjkorhatáron túl lévők hirtelen mind úgy döntenének, hogy holnaptól az unokáknak szentelik az életüket.

Az egyik ilyen foglalkozás az orvosi, és erről van is a KSH-nak táblája, amiből kiderül, hogy a 70 év feletti orvosok száma 2001 óta (eddig megy vissza az adatsor) csaknem a négyszeresére nőtt. Ezen belül is megdöbbentő egyébként az idős női orvosok számának változása, az ugyanis a nyolc és félszeresére emelkedett ezalatt a bő húsz év alatt, míg az idős férfi orvosoké a szűk két és félszeresére. Mostanra a 70 év feletti orvosnők többen vannak, mint a 70 év feletti orvosok. 

Az összesen körülbelül 4400 aktívan dolgozó 70 évnél idősebb orvos kiteszi a korosztályban dolgozók hatodát.

Kár, hogy a statisztikai hivatal nem közöl hasonló adatsort a pedagógusok számáról – vagy én nem találtam meg -, de kicsit régebbi adatokat azért elő lehet ásni a tanári hivatásban dolgozók korosztályos megoszlásáról, és azok is beszédesek. Ez, a 2021-ben kiadott tanulmány alapján készült grafikon szépen megmutatja, hogy a pedagógustársadalomban sincsenek nagy számban jelen a fiatalok. 

Ha viszont azt is megnézzük, hogy a nyugdíjasoknak körülbelül a fele él a létminimum alatt, nem nehéz arra a megállapításra jutni, hogy a 65 és 70 év fölötti dolgozók számának meredek emelkedése mögött legtöbbször gazdasági kényszer (is) áll. 

Bár ezeket a számításokat nagyon megnehezíti, hogy a KSH 2015 óta már nem számolja ki a létminimum összegét, a fenti arány meghatározását segíti, hogy a 2023-as átlagnyugdíj (191 ezer forint) még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2015-ben publikált 2014-re vonatkozó utolsó létminimum adat, ami 253 ezer forint volt.  

Ha Ön is állást keres-nyugdíjkiegészítésként-, a jobinfo.hu oldalán számos lehetőséget talál.

Ajánlott ingatlanok


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Fontos ígéretet kapott Ukrajna

Fontos ígéretet kapott Ukrajna

Csendes nap volt a szerda az orosz-ukrán háborúban – esti hírösszefoglalónkban a háború 847. napja.

„Meg kellett volna számolni az egészet, mert ez így egy elég fals eredmény” – ezt gondolják a budapestiek a főpolgármester-választásról

„Meg kellett volna számolni az egészet, mert ez így egy elég fals eredmény” – ezt gondolják a budapestiek a főpolgármester-választásról

A fővárosban járva az újraszámlálás utáni helyzetről érdeklődtünk az utca emberénél.

Sírva fakad, ha megnézi, mi történt a forinttal

Sírva fakad, ha megnézi, mi történt a forinttal

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Orbán Viktornak erre még jutott ideje a magyar meccs előtt

Orbán Viktornak erre még jutott ideje a magyar meccs előtt

Cikkünk megjelenése után nem sokkal kezdődik a Magyarország-Németország csoportmeccs.

© 2024 (v2.202102)