A világ legveszélyesebb foglalkozásai

Úgy érzed, nem bírod már a melódat? Itt egy lista olyanokról, akiknek biztosan sokkal nehezebbek a hétköznapjai, mint nekünk, átlagembereknek.

1. Nagyfeszültségű karbantartók

A nagyfeszültségű karbantartók a villamosenergia iparon belül is a legnagyobb feszültségszintekkel dolgoznak, akár több tízezer vagy százezer voltos vezetékek javítása is a feladatuk lehet. Itt már nem csak a közvetlen érintkezés veszélyeivel kell szembenézniük. Ilyen feszültségszintek mellett már a vezetékek közelsége is áramütést okozhat még akkor is, ha a karbantartó nem érinti meg a vezetéket.

Ezért a nagyfeszültségű munkákhoz speciális védőfelszerelések és szigorú biztonsági protokollok betartása szükséges, hogy minimalizálják a balesetek kockázatát. Ez egy nagyon veszélyes feladat, ami viszont elengedhetetlen a fejlett világ folyamatos energiaellátásának biztosításához.

2. Nyílméregbéka-kutatók

Nem sokszor jut eszünkbe, hogy valaki azzal keresi a kenyerét, hogy a Dél-Amerikában őshonos különféle mérgező, (például a Dendrobatidae családhoz tartozó) békákkal dolgozik, de valakinek ezt is meg kell csinálni. Ezek a kétéltűek a bőrükön található méregmirigyekben rendkívül erős, az ember számára is halálos toxinokat termelnek.

A méregbékák, bár veszélyesek, nagyon is érdekesek a tudósok, kutatók számára, és számos laborban kutatják az általuk termelt méreg orvosi felhasználási lehetőségeit. A tudományos kutatók számára kritikus a megfelelő biztonsági intézkedések betartása, mivel speciális végőfelszerelés nélkül a méreg a békák bőréről az emberi bőrre juthat, ami pedig halálos veszélyt jelent.

A nyílméregbékákkal végzett munka csak egy a mérgező állatokkal foglalkozó veszélyes foglalkozások közül. Bizonyos kígyókkal, pókokkal, skorpiókkal vagy tengeri állatokkal való munka szintén magas kockázatot hordoz, és rendkívüli szakértelmet és óvatosságot igényel.

3. Hídszerelők

A hídszerelők munkája sosem könnyű, de különösen veszélyessé válhat, amikor a világ legmagasabb hídjain dolgoznak. Például, ha olyan magasra kell felmászniuk, mint a Franciaországban található, csaknem 340 méter magas Millau Viaduct amely jelenleg a világ legmagasabb hídja.

Érdekes módon az extrém magasság nem a fő nehézség, mégha mi, tériszonyos laikusok azt is gondolnánk. A hídszerelők számos nagyobb kihívással szembesülnek, főleg extrém időjárási körülmények miatt, mint például a viharos szél, vagy a látást megnehezítő óriási zivatarok. De még ezeknél is nagyobb rém az ónos eső, ami a híd teljes felszínét bevonhatja egy brutálisan csúszós, és rettentő nagy súlyú jégpáncéllal, amit nem lehet érintetlenül hagyni, ám roppant nagy feladat eltávolítani.

4. Bányászok

A bányászat egyike a világ legveszélyesebb foglalkozásainak, különösen, ha nem felszíni kitermelésről, hanem föld alatti bányákról beszélünk. Az egyik fő veszélyforrás a bányaomlás, amelyek a bányászok életét közvetlenül fenyegeti. Ráadásul a bányászok gyakran szűk, rosszul szellőző helyeken dolgoznak, ami lassítja a mozgást és tovább növeli a balesetek kockázatát.

Ráadásul a föld alatt a bányászok életét veszélyes és/vagy robbanásveszélyes gázok is fenyegetik, mint például a metán vagy a szénmonoxid. Bár manapság már a régi olvasmányokból ismert kanáriknál modernebb rendszerek figyelik a levegő minőségét, a gázok jelenléte ma is előfordul és veszélyes. Ezek mellé társulhat a por miatti rossz levegőminőség, ami hosszútávú tüdőproblémákat is okozhat. A bányászoknak gyakran extrém fizikai munkát kell végezniük ilyen nehéz körülmények között, miközben tudják, hogy a földfelszínről induló segítség adott esetben csak nagyon lassan, nehezen jut el hozzájuk. Ezek együtt pszichésen nagyon megterhelővé teszik ezt a foglalkozást.

5. Tengeri olajfúró platform dolgozók

A tengeri olajfúró platformoko dolgozók munkája számos ok miatt veszélyes: a tengeri környezet már önmagában hordoz kihívásokat, és a dolgozóknak gyakran viharos, változékony időjárási körülmények között kell működniük, mint amilyenek a toronyház-magas hullámok vagy az extrém hideg.

De a munka további kockázatokat is rejt: az itt dolgozóknak gyakran nehéz gépekkel kell bánniuk, amelyek kezelése folyamatos koncentrációt igényel. A kőolaj és földgáz kitermelése, feldolgozása és szállítása során jelentős a tűzveszély és robbanás kockázata. A vegyi anyagokkal való munka pedig egészségügyi veszélyt jelent a dolgozók számára.

Mindezek mellé társulnak az elszigeltségből adódó további nehézségek, mint az összezártság, az, hogy a dolgozók hosszú időn keresztül vannak távol a szárazföldtől és a szeretteiktől, és persze korlátozott az orvosi ellátás és a mentési lehetőségek is.

6. Tűzoltók

A tűzoltóknak rengeteg kihívással és váratlan helyzetekkel kell szembenézniük. A legnyilvánvalóbb veszélyforrás a tűz maga, amely nemcsak égési sérüléseket okozhat, hanem a füst és a forró gázok belélegzésével járó egészségügyi kockázatokkal is jár. A tűzoltóknak gyakran kell belépniük égő épületekbe, ahol nem csak a tűz, hanem az omlásveszély is fenyegeti az életüket. A tűz által generált hőstressz megterheli az állóképességet és az egészségüket is.

Ráadásul a tűzoltók számos más veszélyes helyzettel is szembesülnek, beleértve a kémiai szivárgásokat, a gázrobbanásokat, az elektromos tűzeket és a természeti katasztrófákat, mint például árvizeket és földrengéseket. Ezekben a helyzetekben gyorsan kell cselekedniük, miközben folyamatosan ébernek kell lenniük a környezetükkel és a potenciális veszélyekkel szemben. A mentési műveletek során a tűzoltóknak gyakran kell embereket menteniük kritikus és veszélyes körülmények között, ami nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is megterhelő.

Ez nemcsak az egyik legveszélyesebb, hanem az egyik legnagylelkűbb és legbátrabb szakma is, amely rendkívüli elkötelezettséget igényel.

7. Magashegyi sherpák

A magashegyi sherpák a hegymászás gyakran névtelenül maradó hősei, akik nélkül a híressé váló hegymászók sosem jutnának fel a csúcsra. A sherpák feladatai közé tartozik az alaptáborok felállítása, az útvonalak biztosítása, valamint a felszerelés és az ellátmány szállítása a hegyen. Emellett gyakran segítenek a hegymászóknak az útvonalak megtalálásában, az időjárásra való felkészülésben, és vészhelyzetekben is. A sherpák kiváló hegyi túlélő képességeikkel, magashegyi tapasztalataikkal és a helyi terep ismeretével nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a hegymászó expedíciókban.

A sherpák felszerelése és az általuk viselt terhek gyakori vitatéma a hegymászó közösségekben. A modern időkben a sherpák felszerelése jelentősen javult, és sok esetben a hegymászó expedíciók vagy a túraszervező cégek biztosítják számukra a szükséges minőségi felszerelést, megfelelő ruházatot, lábbelit, hálózsákokat, és más hegymászó felszerelést. Ám továbbra is előfordulnak olyan helyzetek, ahol a sherpák rosszabb minőségű vagy elhasználódott felszerelést használnak, miközben több terhet hordanak, mint az expedíció többi tagja.

A hegyi közösségekben folyamatosan zajlik a vita a sherpák munkakörülményeinek és jólétének javításáról, hiszen ők a magashegyi turizmus kulcsfontosságú szereplői, akiknek szakértelme és tapasztalata nélkül a legmagasabb csúcsok meghódítása sokkal nehezebb lenne.

8. Vegyifegyver fejlesztők

A vegyifegyver-fejlesztők munkája az egyik legveszélyesebb és etikailag is megkérdőjelezhető terület a modern fegyvertechnológia világában. Ezek a szakemberek a kémiai tudományok legkifinomultabb és legveszélyesebb aspektusaival foglalkoznak, olyan vegyi anyagokat fejlesztve és finomítva, amelyeket fegyverként használhatnak fel. Mérgező, irritáló, bénító vagy halálos vegyületek előállításán fáradoznak, munkájuk célja a pusztító hatások maximalizálása.

A munka veszélyességét elsősorban a használt anyagok toxicitása és a munkafolyamatok bonyolultsága adja, bár nem elhanyagolható az sem, hogy mennyire veszélyes dolog ebben a munkakörben túl sokat tudni. A munka során szigorú biztonsági intézkedéseket és védőfelszereléseket kell alkalmazni, beleértve a speciális légzésvédőket, védőruházatot és biztonságos laboratóriumi környezetet. A vegyifegyver-fejlesztők munkájának etikai dimenziói is komoly viták tárgyát képezik, tekintettel a vegyifegyverek használatának súlyos humanitárius és jogi következményeire.

Hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő oldalán, a jobinfo.hu-n valószínűleg a fentieknél kevésbé “rázós” lehetőségek pörögnek, naponta több ezer állás közül válogathatunk.

Ha éppen váltás előtt áll valaki, vagy hosszabb ideje álláskereső, a blogon hasznos tippeket olvashat többek arról, hogy egy interjún mit illik és mit nem, vagy éppen miben érdemes jónak lennünk ahhoz, hogy nagyobb eséllyel elnyerjünk egy állást. Az oldalon a keresztszűrők beállításával pontosíthatók a találatok, de a főoldalon kiemelt állásokat, illetve a legnépszerűbb kék-és fehérgalléros pozíciókat is gyorsan és egyszerűen elérhetjük. Az álláskeresői profilt pedig érdemes minél részletesebben kitölteni, hogy ránk találhassanak a leginkább nekünk való ajánlatok!


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Dobó városában (ex)fideszesek marakodnak

Dobó városában (ex)fideszesek marakodnak

A baloldal visszahívta Cincinnatust az eke szarva mellől, Mirkóczki Ádám pedig újrázásra készül.

Nem megyek a Fradira, ha jön a Gazprom – olvasói levél

Nem megyek a Fradira, ha jön a Gazprom – olvasói levél

Rengetegen kiakadtak annak hallatán, hogy a Gazprom lehet a Fradi új szponzora. Az egyik ilyen olvasónkat idézzük most.

Már az uniós energiaellátást is veszélyeztethetik az orosz támadások

Már az uniós energiaellátást is veszélyeztethetik az orosz támadások

A Duna deltatorkolatát kevesebben keresik fel a korábban eltévedt rakéták miatt.

Az olimpia folyója Párizsban: szenny és terror?

Az olimpia folyója Párizsban: szenny és terror?

Vajon - ígéretéhez híven - úszik-e a Szajnában a francia elnök Emmanuel Macron?

© 2024 (v2.202102)