Bár a jogszabályok tiltják a munkahelyi diszkriminációt, és a családtámogatások sokaságáról hallunk, a fiatal, (hivatalosan szólva: szülőképes korban lévő) és kisgyermekes nők valós tapasztalatai döbbenetesen mást mutatnak. A jogszabályok, az óriásplakátokon sulykolt szlogenek és a valóság között gyakran iszonyatos a szakadék.
A témát Mariann története miatt vettük elő, ő azonban csak egy a fiatal nők végtelenül hosszú sorából, akiket félreállítanak, mellőznek, vagy ami még rosszabb, nyíltan megaláznak a munkaerőpiacon.
“Mindig is szerettem a munkámat. Évek óta építettem a karrieremet, és büszke voltam arra, hogy már középvezetői pozíciót töltöttem a cégnél. Ráadásul a csapat is jó volt, és bár nagyon sokat dolgoztunk, szerettünk együtt küzdeni, és az eredményeink is jók voltak. Tényleg összekovácsolódtunk az évek során.
Aztán az én életembe is megérkezett a szerelem, férjhez mentem, és hamarosan arról kezdtünk gondolkozni, hogy családot alapítunk. Ehhez a pénzügyi tervezést sem hanyagoltuk el, osztottunk, szoroztunk, a lakhatást is kisakkoztuk, majd babaváró hitelt vettünk fel. Ezt akkor sem tudtam volna eltitkolni, ha akarom, mivel munkáltatói igazolás kell hozzá, de őszintén szólva eszembe sem jutott, hogy titkolóznom kéne.
Aztán egyik nap behívtak, és kirúgtak. Indoklásképpen olyan ordenáré hülyeségeket mondtak, hogy azt hittem, rosszul hallok. Ahogy tételesen cáfoltam az indokaikat (például, hogy nem teljesítettem a terveimet), elkezdtek össze-vissza habogni. A végén már azt sem tudták, mit mondjanak, egyszerre voltam kiváló munkaerő és rosszul teljesítő, túlképzett és nem elég tapasztalt. Nyilvánvaló volt, hogy a családalapítási terveink álltak a kirúgásom mögött.
Ha ez önmagában nem lett volna elég sokkoló – pedig az volt, én tényleg azt hittem, hogy egy jó, megbízható cégnél dolgozom -, az igazi hidegzuhany akkor jött, amikor különféle állásokra jelentkezve elkezdtem interjúkra járni. Tisztában vagyok vele, hogy a jogszabályok szerint ELVILEG mit lehet, és mit nem, de a legtöbb helyen simán rákérdeztek, hogy szeretnék-e gyerekeket és mikor. Ekkorra már természetesen mindenhol azonnal letagadtam, hogy szeretnénk családot, hogy egyáltalán esélyem legyen a munkára.
Végül szerencsém volt, több ajánlatot is kaptam, és ezek közül azt a céget választottam, akik a felvételi folyamat során nem firtatták a családi terveimet. De azóta is rettegek. Félek attól, hogy megint elküldenek, ha sikerül teherbe esnem, és kiderül a várandósság. Félek attól, hogy tisztességtelennek bélyegeznek, ha a munkahelyváltás után egy-két éven belül szülök. Félek, hogy nem fogok tudni visszatérni a munkaerőpiacra egy kisgyerek mellől.
Az egész ország tele van plakátolva azzal, hogy milyen családbarát itt minden. Én meg azt látom, hogy a valóságban egy 25-30 éves nő olyan a munkaerőpiacon, mintha leprás lenne.”
Mariann története megrázó, de sajnos nem egyedülálló. A kismamák és kisgyermekes anyák gyakran kényszerülnek szembenézni a diszkriminációval a munkaerőpiacon.
Jogszabályok szerint:
- Tilos a terhesség, a családi állapot, vagy a szülői kötelezettségek miatti diszkrimináció a munkahelyen
- A kismamáknak joga van a munkaidő-kedvezményekre, a szülési szabadságra, a gyesre és a gyedre
- A munkáltató köteles visszavenni a kismamát a szülési szabadság és a gyes lejárta után
- A felvételi folyamat során tilos rákérdezni arra, hogy a jelentkező tervez-e gyerekeket, mikor, és mennyit
A valóságban:
- A fiatal nők gyakran elvesztik az állásukat, ha családalapítási terveik kiderülnek
- A fiatal nők (gyerekkel vagy gyerek nélkül egyaránt) hátrányban vannak a munkakeresés során az azonos kvalitású, korú, tapasztalatú férfi jelentkezőkkel szemben
- Hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a munkahelyen, alacsonyabb bért kapnak, kimaradnak az előléptetésekből
Mit tehetsz, ha diszkriminációt élsz át a munkahelyen?
Senki nem szeretne szabadságharcos lenni, ám a diszkrimináció súlyos probléma, és fontos, hogy ne tűrjük csendben a jogsértéseket. És ez nem csak a fiatal nőkre, vagy kisgyermekes anyákra vonatkozik, hanem mindenkire, akár vallási, világnézeti, kor, bőrszín, nem, stb. okból élt át hasonlókat.
Fontos tudni, hogy ha diszkriminációt tapasztalsz a munkahelyeden, tehetsz ellene lépéseket. Ha pedig sokszor, sokan teszünk lépéseket, előbb-utóbb a normális viselkedés lesz a megszokott, és a fentihez hasonló pedig a ritka, botrányos kivétel
- Dokumentáld a történteket:
Jegyezd fel a diszkriminatív megnyilvánulásokat, dátummal, időponttal, tanúkkal.
Gyűjtsd össze a releváns dokumentumokat (pl. e-mailek, munkaszerződés, felmondólevél).
- Beszélj a közvetlen feletteseddel:
Magyarázd el a helyzetet, és kérd a segítségét a diszkrimináció megszüntetésében.
Ha a közvetlen felettesed nem hajlandó segíteni, és van ilyen a cégeteknél, fordulj a HR-osztályhoz.
- Fordulj a munkaügyi hatósághoz:
A munkaügyi hatóság kivizsgálja a panaszodat, és szükség esetén szankciókat alkalmazhat a munkáltatóval szemben.
- Jogi lépéseket is tehetsz:
Ha súlyos diszkriminációt élsz át, bírósághoz is fordulhatsz kártérítésért.
Ha éppen álláskeresésben vagy – és sajnálatosan illenek rád a fentiek: szívből kívánunk neked normális hangvételű, és sikerrel záruló állásinterjút! Ha pedig szükséged van további segítségre, a jobinfo.hu platformján számos lehetőség közül választhatsz. Töltsd fel CV-det ide, így növeled annak az esélyét, hogy rád találjon a megfelelő pozíció! A tavaly megújult oldalon találsz bérkalkulátort is, a blogon pedig számos érdekes cikket olvashatsz.
