Az álláskeresés stresszes meló, ezért különösen fontos, hogy ne essünk áldozatul azoknak a csalóknak és tisztességtelen szereplőknek, akik kihasználják a helyzetünket és a kétségbeesésünket. Összegyűjtöttük a leggyakoribb trükköket, és tanácsokat is adunk arra vonatkozóan, hogyan kerülhetők el az ilyen csapdák.
Eszter izgatottan böngészte a LinkedInt, amikor meglátott egy posztot amit egy fejvadász tett közzé. A szerző azt tanácsolta a cégeknek, hogy ha egy komplex problémájuk van, amit sehogy nem tudnak megoldani, hirdessenek meg egy nagy szakértelmet igénylő szenior pozíciót azon a területen. Ezután hívjanak be minél több erős jelöltet interjúra, és mindegyiktől kérdezzék meg, hogyan oldaná meg az adott problémát. A fejvadász szerint így a cég ingyen juthat értékes konzultációkhoz az adott terület legtapasztaltabb szakembereitől, ezáltal pedig jó eséllyel megoldhatják a problémájukat. Esztert – aki maga is HR-rel foglalkozik – nem csak a poszt aljassága lepte meg, ennél lényegesen szomorúbb volt a sok száz lájk alatta.
És nem ez az egyetlen övön aluli trükk, amivel a gátlástalan munkaadók megpróbálhatják kihasználni az álláskeresők kiszolgáltatott helyzetét.
Ingyenmunka-portfólió
Egy másik, a közösségi média oldalakon tanácsokat osztogató “HR-es” szerint butaság lenne nem kihasználni, hogy az állásokra pályázóktól lehet próbamunkát kérni, hiszen ezek segítségével ingyen lehet összegyűjteni egy-egy területről egy komolyabb ötlet-portfóliót, amit aztán a cég fel is használhat – miközben persze nem vesz fel senkit, mert nem embert akart, csak ingyen munkát.
Hasonló átverés a tesztprojektek sorát kérő jelentkezési folyamat: a cég különböző, egyre összetettebb feladatokat ad a jelentkezőknek, állítólag képességfelmérés céljából. Valójában viszont a jelentkezők munkáját saját céljaira használja fel ingyen, és persze végül nem ajánljanak munkát senkinek. Különösen aljas a trükk azért, mert számos tényleg komoly cég – különösen a tech szektorban – valóban rendszeresen ad tesztfeladatokat a jelentkezőknek, így sokak fejében csak nagy sokára szólal meg a vészcsengő.
A szellemmunkás trükkök
Arról már írtunk nemrégiben, mennyire elterjedt, hogy a cégek “szellemállásokat” hirdetnek meg, olyan pozíciókat, amiket eszük ágában sincs betölteni. Ezzel találkozott az a fiatalember is, aki arról számolt be, hogy már az ötödik interjúköre előtt állt egy nappal, amikor meglátta, hogy a cég aznap újra meghirdette azt a pozíciót, amire ő is jelentkezett.
Egy másik álláskereső azon kezdett töprengeni, hogy vajon valóban alkalmatlan mindenre, vagy a cégek szűrőrendszere életszerűtlen. Hogy ezt tesztelje, létrehozott egy “unikornis pályázót”, egy olyan virtuális jelöltet, aki egy adott szakterületen minden cég álma lenne. Kifogástalan iskolák, remek munkahelyek, folyamatos előléptetések. Nem siette el, a nem létező jelöltnek kreált online jelenlétet is, volt emailcíme, portfóliója, szakmai kapcsolatai. Ezzel az álompályázóval aztán jelentkezett egy rakás passzoló állásra, a csúcsjelölt önéletrajzát minden egyes pozíciónál még inkább személyre szabva. Hiába, minden esetben azonnal elutasították azzal az indoklással, hogy a kiírásnak jobban megfelelő jelöltekkel folytatják a procedúrát.
Konkurenciafelmérés álláshirdetésnek álcázva
De nem ritka az sem, hogy a szellemállásokat valójában azért hirdetik meg, hogy így végezzenek ingyen konkurenciafelmérést, a területen tapasztalt szakembereket meghallgatva szereznek információt az iparág piaci árairól, jellemző fizetési sávjairól és a versenytársak stratégiájáról.
Kamuból meghirdetett nagy fizetés
Az aljasságnak minősítetten mély bugyra a kamufizetéses trükk: a cég meghirdeti az állást egy csodálatos fizetési sávval, így rengeteg jelentkezést gyűjt be, majd a tényleges felvételi tárgyalás során már lényegesen alacsonyabb bért írnak bele a szerződés tervezetébe. Minősített esete az, amikor szerződés sincs, és a munkavállaló az első hónap végén szembesül azzal, hogy a fizetés az előre megígért összeg fele, harmada. Ezért nem lehet elég gyakran elmondani, hogy szerződés nélkül nincs munka, mindig ragaszkodjunk hozzá, hogy legyen leírva, mit, milyen óraszámban, mennyi pénzért csinálunk.
Adatlopás
A valószínűtlenül jó fizetéssel meghirdetett állások másik fajtája az, amikor meló nincs, viszont a cég talál vevőt az összegyűjtött adatbázisra, így minél több jelentkezőt akar magához csábítani, hogy aztán a jelentkezési folyamat során elkért adataikat – név, emailcím, telefonszám, nem, kor, stb. – eladja marketingcélokra. Sajnos itt is igaz az ezeréves mondás: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az nem igaz.
Csak előbb ez a tanfolyam…
Egyre gyakoribb az a trükk is, amikor egy cég állásinterjúra hívja a jelöltet, de a helyszínen “kiderül”, hogy az állás betöltéséhez el kell végezni egy fizetős képzést. Amit véletlenül szintén pont náluk lehet megtenni. Persze azt ígérik, hogy a képzés után munkalehetőséget is kínálnak, de ez szinte soha nincs így. A B-verzió, amikor az állás feltételei közé írják bele, hogy szükség van hozzá egy meghatározott certifikátra, amit – természetesen – szintén náluk lehet megszerezni, pénzért. Így a különféle himihumi tanfolyamaikat feltöltik balekokkal, állás meg persze sosincs a végén. hogy ne járj így, ha ilyen álláshirdetéssel találkozunk, mindig ellenőrizzük, milyen az a végzettség, papír, amit kérnek. Ha valamilyen szakmailag elismert, nemzetközileg is létező dolog- szuper. De ha nem, meneküljünk!
Ha Önnek, mint munkaadónak nem kenyere a trükközés és szeretné megtalálni a megfelelő munkatársát, ajánljuk figyelmébe a jobinfo.hu állásportált, a csomagokról itt tájékozódhat. Kérjen egyedi árajánlatot az ügyfélszolgálat munkatársaitól és adja fel hirdetését még ma!
