Az eladó használt ingatlanok piaca mindig nagyon érdekes pillanatképként mutatja meg, hogy milyen trendek érvényesülnek épp. Elemzősorozatunk legfrissebb részében most a használt lakások és házak titkait kutattuk.
Az Ingatlantájoló oldalán feltett hirdetések adatait elemezve a vevők, eladók is jobban beleláthatnak az aktuális piaci hangulatba, hiszen ez az ország egyik legnagyobb ilyen adatbázisa.
A használt lakóingatlanok legnagyobb részét a tulajdonos jó állapotúként írja le, ezek teszik ki az összes eladó lakás és ház majd’ felét. A hirdetések másik felén osztoznak az újszerű (17%), a felújított (17%) és a felújítandó (14%) otthonok.
Az adatsorból egyértelműen kiderül, hogy a lakások mindenhol drágábbak, mint a házak. Az ország egészét nézve nagyobb az árszakadék, aminek egyik magyarázata az, hogy a házak között jóval több a kisebb településen vagy falusi környezetben található ingatlan – és a nagyvárosoktól távolabb az árszint is alacsonyabb. A teljes országot egyben nézve az újszerű lakások és az újszerű házak négyzetméterára között a különbség 45%.
De ez a különbség Budapesten is megfigyelhető, igaz, valamivel kisebb mértékben, itt 31 százalékkal drágább egy újszerű lakás, mint egy újszerű ház.
Ha a felújítandó ingatlanokat nézzük, még nagyobb ez a szakadék, országosan több, mint kétszeres négyzetméteráron hirdetik a felújítandó lakásokat a házakhoz képest, ugyanez a különbség fővárosban viszont csupán 27 százalék.
Az talán nem meglepő, hogy milyen különbségeket látunk az árakban. A legmagasabbra árazott használt piaci kategória az újszerű fővárosi lakásoké, ahol 1,3 millió forint fölött vannak az átlagos négyzetméterárak, míg a skála másik végén a felújítandó házak állnak a teljes ország adatait egyben nézve 315 ezer forinttal.
A valóságban persze ennél jóval nagyobbak a különbségek, ha kisebb térségekre bontva számolunk, hiszen a felújítandó házak négyzetméteréért átlagosan csupán 154 ezer forintot kell fizetni Békés megyében és 164 ezret Tolna megyében. A másik véglet sem kevésbé sokkoló: Budapest XII. kerületében 2 millió forint fölött vannak az újszerű lakások átlagos négyzetméterárai, de az I. és az V. kerületben is 1,9 millió forint fölött kérnek az eladók.
A vidéki nagyvárosokban eladó lakások bő négyötöde téglaépítésű és szűk ötöde panel, Budapesten ez 88 százalék tégla szemben 12 százalék panellel. Ez azonban csak azt mutatja meg, hogy valamiért itt a házgyári otthonok kevésbé jelennek meg az eladói oldalon, hiszen egyébként a fővárosi lakásállomány körülbelül 20 százaléka panellakás.
Nem meglepő, hogy a téglaépületekben magasabb négyzetméteráron hirdetik lakásaikat az eladók. A fővárosban egy panellakás átlagos négyzetméterára 828 ezer forint fölött van egy kicsivel, az ország vidéki városaiban ez 561 ezer forint. A legjobb áron Nógrádban (283 ezer/nm), Békés megyében (371 ezer/nm) és Jász-Nagykun megyében lehet panelhez jutni (402 ezer/nm), míg Somogyban és Hajdú-Biharban 720 és 750 ezres árak várják a vevőket.
A téglalakások kínálati ára a vidéki városokban átlagosan 711 ezer forint, míg Budapesten 1,15 millió forint. Persze a kép itt sem ennyire egységes. Míg Tolna megyében 355 ezer forintos négyzetméteráron árulják a téglalakásokat, Somogyban 1,24 milliót kérnek a téglalakásokért – itt biztosan a balatoni árak hatását látjuk.
De Budapesten sem egységesek az árak, míg a külső kerületekben 7-800 ezer forintos négyzetméterárakat látunk a társasházaknál (tégla és panel itt nem is nagyon válik el), az I. kerületben a téglaépítésű lakásoknál 1,54 millió egy átlagos négyzetméter.
Nem meglepő, hogy a hirdetési állomány megoszlása nem azonos az ország különböző részein. A fővárosi kínálat háromnegyedét a lakások teszik ki, míg a megyékben mindenhol többségben vannak a házak, igaz, Somogyban és Baranyában éppen csak.
Egymás mellé tettük a fővárosi kerületek átlagos használt árait és a májusi újépítésű hirdetések árait is, ezt mutatja az utolsó grafikon. A legkisebb különbség a VII. kerületben van az átlagos használt lakás négyzetméter és az átlagos új építésű négyzetméter között, ez ott most körülbelül 10 százalék. A legnagyobb különbség pedig a II. kerületben látható, ahol az eltérés 85%.
Hasonlóan nagy az eltérés a Várnegyedben (72%), és a XII. kerületben (71%). A teljes várost egyben nézve ez a különbség 43 százalékos.
