Évek, lassan évtizedek óta olvasunk arról, hogy a munkahelyi stressz lassú, alattomos gyilkos, ami aláássa az emberek egészségét. Egy új norvég orvosi kutatás viszont egy meglepő, pozitív mellékhatást talált, ami rímel arra a már nagyanyáink által is sokat ismételgetett bölcsességre, hogy aki sokat használja az agyát, az idősen is szellemileg frissebb marad.
Dr. Trine Edwin és csapata, az Oslói Egyetemi Kórházban végzett kutatás során több mint 7000 embert vizsgált 305 különböző foglalkozásból. Megállapították, hogy a 70 éves korban vagy afölött jelentkező enyhe szellemi leépülés kockázata jóval (66 százalékkal) magasabb azoknál, akik a legkevésbé stimuláló munkakörnyezetben dolgoztak aktív korukban, míg a demencia kockázata 31 százalékkal volt magasabb náluk. Ezzel szemben a mentálisan leginkább megterhelő munkákban dolgozók körében a kognitív hanyatlás és a demencia kockázata jelentősen alacsonyabb volt.
A kutatás egyik érdekessége az, hogy az alapját képező adatok gyűjtése már 1984-ben elkezdődött, így évtizedes folyamatok azonosítására is lehetőséget adott.
A kutatók az egyes foglalkozásokat a szellemi követelmények – mint például a mentális aktivitás, a rutin feladatok aránya, az analitikus és interperszonális készségek igénybevétele – alapján rangsorolták.
A kutatók megfigyelték, hogy a legtöbb ember élete során minden munkahelyén hasonlóan bonyolult (vagy éppen egyszerű) feladatot végzett. Magyarul, aki 30 évesen sok-sok gondolkodást igénylő munkát végzett, az valószínűleg egész életében így tett, aki pedig fiatalon monoton munkával lépett a felnőtt életbe, leggyakrabban egész életét hasonló feladatokkal töltötte.
A felméréshez 70 éves kor feletti résztvevőket toboroztak, akik kognitív teszteken estek át, ez alapján diagnosztizáltak ép kognitív funkciókat, enyhe mentális hanyatlást, vagy demenciát.
A leginkább stimuláló foglalkozások között olyanokat azonosítottak, mint a felsőfokú oktatásban dolgozó tanárok, a programozók vagy a PR-esek, míg a leginkább rutinszerű feladatok a fizikai munkák köréből kerültek ki, mint az útkarbantartás, vagy bizonyos takarítói pozíciók.
Ez azért különösen érdekes a magyar munkaerőpiac szempontjából, mert a hazai munkaerő nagy része kevésbé összetett, főként rutin feladatokon alapuló foglalkozásokban dolgozik. Ez potenciálisan hozzájárulhat az időskori mentális hanyatlás magasabb hazai kockázatához.
Miért fontos az agyi tartalék?
A kutatás szerint a magasabb iskolai végzettség és a mentálisan stimuláló munka is hozzájárul az “agyi tartalék” (vagy “kognitív tartalék”) építéséhez. Ez az adaptációs, rugalmas megismerő képesség segít az agynak kompenzálni az öregedéssel járó, vagy betegségekből eredő kisebb károsodásokat. Segítségével új megoldási utakat, alternatív megközelítéseket találhatunk feladatok során, amivel késleltethetjük a mentális leromlást. Ez a hatás hasonlít arra, ahogy a fizikai edzés a test fizikai erőnlétét és ellenálló képességét javítja.
Fontos megjegyezni, hogy az “agyi tartalék” felépítése nem jelenti azt, hogy ne lennénk fogékonyak a demenciára vagy a kognitív hanyatlásra. Azonban segíthet a tünetek késleltetésében vagy mérséklésében, hozzájárulva a hosszabb és önállóbb élethez.
Mindegy milyen a munkád, te is megvédheted az agyad!
Dr. Edwin hangsúlyozta a szellemi kihívások fontosságát a munkahelyen. „Fontos, hogy munkába járjunk, használjuk az agyunkat, és hogy új dolgokat tanuljunk.”
Érdekes módon a tanulmány a kognitív védekezés kialakításában az oktatás szerepét is hangsúlyozza. A magasabb iskolai végzettség a szellemileg stimuláló munkakörökben dolgozóknál tapasztalt védőhatás körülbelül 60%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy míg az oktatás megalapozza a kognitív tartalékokat, addig a munkán keresztüli folyamatos szellemi aktivitás tovább fejleszti és fenntartja ezeket.
A kutatók most azt gondolják, hogy bár a munka által jelentett kognitív kihívások önállóan is hozzájárulhatnak a mentális egészséghez, az oktatásnak a fiatalabb agy nagyobb plaszticitása miatt jelentősebb hatása lehet.
Ezen eredmények következményei mélyrehatóak. Azok számára, akik szellemileg kevésbé megterhelő munkakörben dolgoznak, egyértelmű az üzenet: az intellektuálisan stimuláló tevékenységek (mindegy, hogy továbbképzés vagy hobbi) javíthatják a kognitív egészséget.
Ez a tanulmány nemcsak a mentális aktivitás és a kognitív hanyatlás csökkentett kockázata közötti kapcsolatot alátámasztó, egyre bővülő kutatásokhoz járul hozzá, hanem gyakorlatias meglátásokat is nyújt. Arra utal, hogy mind a politikai döntéshozók, mind az egyének rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel az oktatási és szakmai utak révén fokozhatják a szellemi egészség hosszabb távú megőrzését.
A tavaly megújult jobinfo.hu-n a főoldalon gyorsan és egyszerűen áttekintheted a szellemi és fizikai álláskínálatot; ha pedig a vezető pozíciók érdekelnek, azokat is gyorsan áttekintheted a nyitó oldalon. Iratkozz fel az állásértesítőre, vagy töltsd le az applikációt! (iOS, Android)
