Önkritikai felismerések
A Telex által megszerzett 36 oldalas anyag önkritikusan értékeli a korábbi lakáspolitikát, és új célokat fogalmaz meg a 2026-os választási kampányra készülve. Az anyag elismeri, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon váltak a lakhatás alternatívák a legnehezebben elérhetővé az Európai Unióban. Rávilágít arra is, hogy sok társadalmi csoport lakhatási igényeit a jelenlegi lakáspolitikai programok nem tudják kielégíteni, a CSOK Plusz és a Babaváró nem érték el a kívánt hatást. Az államnak ezért el kell rugaszkodnia a demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukciók dominanciájától és aktívabb szerepet kell vállalnia a lakáspiacon, különösen azok számára, akik életét váratlan sokkok érintették, mint például válás, haláleset vagy fogyatékosság.Új irányelvek és célok
A háttéranyag új lakhatási célokat is megfogalmaz, többek között:- Az évente épülő lakások számának növelése 15-18 ezerről 25-30 ezerre.
- Lakásbővítések, felújítások és korszerűsítések ösztönzése.
- A GDP-arányos lakásberuházási kiadások 2,5%-ról 5%-ra növelése 2035-ig.
- Nagyszabású szolgálati lakásprogramok indítása évente 3-5 ezer új lakással.
- A munkáltatók ösztönzése a béren kívüli juttatások megújításával, új cafeteria elem bevezetésével, amely évi 100 ezer dolgozónak biztosítana új lakhatási támogatást.
- Megosztott tulajdonú lakásprogram: A kedvezményezettek kezdetben csak részleges tulajdont szereznének az ingatlanban, miközben bérleti díjat fizetnének. A "futamidő" végén pedig teljes mértékben tulajdonosokká válnának.
- Fiatalok anyagi önállóságának előmozdítása: 2035-ig célkitűzés, hogy a szülőktől anyagi támogatást kapó fiatalok arányát az eddigi 52%-ról 40%-ra csökkentsék.
- Lakáscélú megtakarítási program: Egy új pénzügyi termék kerülne bevezetésre, amely állami támogatással ösztönözné az embereket lakáscélú megtakarítások indítására. Évente legalább 150 ezer forint állami hozzájárulást kapnának a résztvevők, és várhatóan évi 50 ezren vennék igénybe.
- Hazai beszállítók arányának növelése: A cél, hogy a magyar építőiparban részt vevő vállalatok részvételi aránya 50% fölé emelkedjen, erősítve a helyi gazdaságot és a magyar szereplők piaci pozícióját.
Kiemelt javaslatok
- Zöld CSOK Plusz, amelyet energetikailag hatékony ingatlanok építésére vagy vásárlására lehetne igénybe venni
- új bérlakásprogram fiatalok számára, amely 5 év kedvezményes bérlést biztosítana, mielőtt CSOK Plusz igénylésére vállalkoznának.
- Számos megoldás bevezetése a nagy ipari térségekben, például "szabályozott lakáspiaci zónák" létrehozása, hogy egyszerre ösztönözzék a keresletet és a kínálatot.
- Lakásügynökségi modell kialakítása, bár a dokumentum rámutat, hogy a szolgálati lakások bérleti díjának támogatása és az ingatlankezelési szolgáltatások fenntartása jelentős költségekkel járhat az állam számára.
- Kollégiumi szobák építésének és fejlesztésének programja, mely évente legalább ezer új kollégiumi szoba felépítését célozza az elkövetkező tíz évben.
- Piaci alapú lakásbérlet támogatása, valamint közösségi tulajdonban lévő lakások és házak kedvezményes bérbeadása. Emellett állami vagy más szervezet tulajdonában lévő, korszerűtlen ingatlanok nagyszabású felújítása is célként szerepel.
- A babakötvény kamatozási időszakának meghosszabbítása a korábbi év inflációjához képest plusz 3 százalékponttal, akár 25 éves korig. Az új szabályozás szerint a megtakarítás legalább felét lakóingatlan vásárlására vagy építésére kell fordítani.
