Mi a különbség a bérlet és az albérlet között?

Gyakran találkozunk a lakásbérleti hirdetések között azzal a címmel, hogy „kiadó albérlet”, de ez a legtöbb esetben téves megnevezés. A köznyelvben összemosódott a bérlet és az albérlet kifejezés, ezeket sok esetben szinonimaként használjuk, azonban a két fogalom között lényegi különbség van. Most tisztázzuk az alapvető eltérést.

Bérlet esetén a bérbeadó az ingatlan tulajdonosa, aki bérleti szerződést köt a bérlővel, ezzel jön létre bérleti jogviszony a két személy között. Albérlet esetén azonban az érintett személyek sora kiegészül egy harmadik személlyel, ugyanis ebben az esetben tulajdonos–bérlő–albérlő közötti láncolatról beszélünk. A bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja, így a bérlő és albérlő között albérleti szerződés jön létre. Kulcsfontosságú itt a tulajdonosi hozzájárulás vagy annak hiánya, valamint ezzel együtt lényeges a felelősség kérdése. A bérlő felelősségi köre szorosan összefügg azzal, hogy a tulajdonostól engedélyt kapott-e vagy sem.

Amennyiben a bérlő az ingatlant a bérbeadó (tulajdonos) hozzájárulásával adta albérletbe, az albérlő magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Jogosulatlan átengedés esetén azonban a bérlő minden olyan kárért felel, amely e használatba adás nélkül nem merült volna fel, azaz felelhet adott esetben a vis maiorért is.

Mi történik akkor, ha albérlőként kerülünk abba a helyzetbe, hogy az ingatlan tulajdonosa utólag szerez tudomást a bérlővel kötött albérleti szerződésünkről, amit nem hagy jóvá? Ebben az esetben nem maradunk azonnali hatállyal fedél nélkül, de azért lépéskényszerben vagyunk. A bérbeadó hozzájárulásának hiánya nem érinti a bérlő és albérlő között létrejött szerződés érvényességét, de a hatályát igen. Ha nincs tulajdonosi hozzájárulás, ez a bérlő szerződésszegését valósítja meg. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására, amely az albérleti szerződést is érinti, továbbá, a bérbeadó esetleges, az ingatlan kiürítésére tett lépései az albérlőre is kihatással vannak, mivel annak ugyanúgy alanya lesz.

Bérbeadóként (tulajdonosként) – amennyiben nem szeretnénk, hogy ingatlanunk bérlője további használatba adja ingatlanunkat – a bérleti szerződésben kifejezetten zárjuk ki a bérlő ezen lehetőségét, valamint javasolt egyszer-egyszer ellenőrizni, hogy a lakásban életvitelszerűen tartózkodik-e olyan személy, aki a bérleti szerződésünkben szerződő félként nem szerepel.

Bérlőként – abban az esetben, ha további albérletbe kívánjuk adni az ingatlant vagy annak egy részét – mindenképpen javasolt a bérleti szerződésben egy általános hozzájárulás rögzítésének kérése a tulajdonostól. Mindezeken túl, az esetleges jogviták elkerülése érdekében, egy konkrét albérleti szerződés megkötése esetén érdemes egyedi hozzájáruló nyilatkozatot is aláíratni a bérbeadóval (tulajdonossal).

Albérlőként pedig (és ugyanígy bérlőként is), a szerződés aláírása előtt tudakozódjunk, győződjünk meg arról, hogy egyrészről valóban a tulajdonostól béreljük-e az ingatlant, illetve amennyiben nem, a bérlő rendelkezik-e az ingatlan tulajdonosától származó hozzájárulással.

Szerzőnk dr. Hortobágyi Sándor, a Jogado Blog szakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu

Ajánlott ingatlanok


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Egy igazán jó hír jött az állattartóknak

Egy igazán jó hír jött az állattartóknak

Összesen 200 milliárd forint keretösszeggel két új pályázati felhívás jelent meg az állattartó gazdaságok fejlesztéseire.

Ezt a párizsi luxuspalotát bérelte ki az USA az amerikai szurkolóknak az olimpián

Ezt a párizsi luxuspalotát bérelte ki az USA az amerikai szurkolóknak az olimpián

Egy gyönyörű, 19. századi épületet bérelt ki az USA az olimpián és a paralimpián résztvevő csapatok szurkolói számára.

Vasárnaponként élőzni fog Magyar Péter

Vasárnaponként élőzni fog Magyar Péter

Magyar Péter a Youtube csatornáján tart majd rendszeres vasárnapi fórumot.

© 2024 (v2.202102)