2023 harmadik negyedévében közel 2 százalékkal lejjebb mentek a lakásárak, az előző negyedévhez képest – derül ki a KSH legfrissebb, előzetes lakásárindexéből. Bár ez az előző év azonos időszakához képest 3 százalékos nominális áremelkedést jelent, a lakások reálértékét nézve már teljesen más kép rajzolódik ki – olvashatjuk a Portfolio cikkében.
Megjelenet a KSH legfrissebb, előzetes lakásárindexe, melyből kiderül, hogy az idei második negyedévben kismértékben ismét csökkentek a lakásárak. Bár ez a szám az október végi teljes felülvizsgálatkor még változhat, egyelőre az látszik, hogy az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal lejjebb mentek az árak, az előző év azonos időszakához képest pedig 3 százalékos volt a nominális áremelkedés. Nagyon más képet kapunk viszont, ha megnézzük, hogy mi történt ezalatt a lakások reálértékével.
A tavalyi és az idei nyár között eltelt időszakot nézve kijelenthető, hogy nominális értelemben stagnálnak a lakásárak, miután negyedévről negyedévre változik, hogy éppen pozitív vagy negatív tartományban van a lakásárindex változása.
A TAVALYI HARMADIK NEGYEDÉVBEN +3, A NEGYEDIKBEN -2, AZ IDEI ELSŐBEN ISMÉT +3, AZ IDEI MÁSODIK NEGYEDÉVBEN PEDIG ISMÉT -2 SZÁZALÉK VOLT A LAKÁSÁRAK VÁLTOZÁSA,
vagyis ha el is maradt a nagy összeomlás, egyelőre a lakásárak további emelkedése is várat magára.
Eközben az MBH is felülvizsgálta korábbi számait, amelyben egyelőre 2023 első negyedéve a legfrissebb adat, így ezen inkább a nominál és a reálárak változását érdemes összevetni. Az adatsor elég hosszú ahhoz, hogy évtizedes trendeket is le lehessen olvasni, így megállapítható, hogy az ezredforduló óta eltelt több mint két étvized során a nominális lakásárak jelentősen megemelkedtek, jelenleg hatszor annyiba kerül átlagosan egy lakás, mint 2000-ben. Az inflációval korrigálva, reálértéken viszont csak kétszeres volt az áremelkedés.
Érdemes a grafikon utolsó két évét kiemelve megnézni azt, hogy az infláció emelkedésével és a lakásárak emelkedésének időleges megszűnésével hogyan fordult ellentétes irányba a nominál és a reál árváltozás. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy 2021 eleje után nagyjából 2022 közepéig mind nominál, mind reálértéken emelkedni tudtak még az árak, de a tavalyi év közepén a gazdasági környezet változásai – főként a magas kamatok – elvették a vásárlási kedvet, így az adásvételek száma jelentősen lecsökkent, miközben az áremelkedés is megállt.
További részletek: Portfolio.hu
