A KSH legújabb munkanélküliségi jelentése szerint a szeptemberi munkanélküliségi ráta enyhe növekedést mutat, de a régiók és a korcsoportok között igen jelentős különbségek vannak. A statisztikai hivatal adatai alapján a szeptemberi munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt, összesen 191 ezer embert tartottak nyilván.
A július és szeptember közötti időszakban a ráta 4.1 százalékra emelkedett, és 22 ezer fővel lett több munkanélküli ebben periódusban.
Nem állnak jól a fiatalok
Korcsoportok szerint messze a legmagasabb a munkanélküliség a 15-24 éves korosztályban, ahol 12.4 százalék, a többi korcsoportban mindenhol 3,1-3,6 százalék között van az adat. Iskolai végzettség szerint is nagyok a különbségek, a legfeljebb 8 általánost végzettek között 11,6 százalék, az érettségizetteknél 3,6 százalék, a diplomásoknál 1,7 százalék a munkanélküliség.
A fiatalok körében magas munkanélküliségi ráta mögött több tényező is állhat, beleértve az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti szakadékot, a munkatapasztalat hiányát és a munkaerőpiaci versenyben való alulmaradást. Szakemberek szerint ebben a korcsoportban úgy javíthatóak a munkaerőpiaci esélyek, ha sikerül összehangolni az oktatási rendszert és a munkaerőpiacot, és megfelelő mennyiségben érhetőek el gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok a fiatalok számára. Emellett fontos a fiatal vállalkozók és a start-up kultúra támogatása, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. Továbbá sok esetben a munkaadók zárnak ki sok frissen végzett pályakezdőt azzal, hogy munkatapasztalatot kérnek – ám a szakmájában épp dolgozni kezdő fiatalnak így nem sok esélye van a pályázásra, hiszen a tapasztalatot most szerezné meg. Itt egyértelműen a munkaadói rugalmasság hozhatna “feloldást”.
Regionálisan is látunk eltéréseket: a legmagasabb munkanélküliségi ráta (6,8%) a Dél-Dunántúlon, de hasonló számokat (6,5) mértek az Észak-Alföldön is. A legalacsonyabb (1,9%) Budapesten volt, ezt követően a két legjobban teljesítő régió a Közép- és Nyugat Dunántúl, mindkét helyen 2,5 százalékos volt a munkanélküliség.
Egy szög miatt az ország elveszett?
A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap , és a munkanélküliek bő egyharmada (36,9%) egy évnél régebben keres munkát. Ez igen jelentős szám, hiszen a tartós munkanélküliség jelentős kockázatokat hordoz. Azok, akik hosszú időn keresztül vannak munka nélkül, gyakran szembesülnek a munkaerőpiacra való visszatérés akadályaival, beleértve a készségek elavulását és a munkaadók előítéleteit. Ez a helyzet súlyosbíthatja a szegénységet és társadalmi kirekesztést.
A megoldás lehetőségei között szerepelhetnek a szakképzési programok, a munkaerőpiaci átképzési lehetőségek, valamint a közösségi és szociális támogatási rendszerek, amelyek segíthetik az érintetteket újra elhelyezkedni, és visszailleszkedni a társadalomba.
Ez össztársadalmi szinten is fontos, mert a munkanélküliség növekedésének számos olyan hatása van, ami továbbgyűrűzik, és szélesebb körben okoz károkat. Ilyenek például az, hogy aki nem keres pénzt, az nem engedheti meg, hogy megvegye magának a szükséges dolgokat, emiatt csökken a nemzeti jövedelem, ami miatt kevesebb adóbevétel folyik be, ami miatt viszont kevesebb jut közszolgáltatásokra (mint például oktatás, egészségégügy), és infrastruktúra-építésre (mint például utak, vasutak karbantartása). Olyan ez, mint a mesében, ahol egy szög miatt az ország elveszett – a munkanélküliség fontos indikátor, amit komolyan kell venni.
A tavasszal megújult jobinfo.hu-n több ezer állás között válogathatsz; a blogon tuti CV-tippekről (hogy növeld annak esélyét, hogy interjúra menj) is olvashatsz, a főoldali szűrőkkel pedig gyorsan beállíthatod a számodra releváns állásokat.
