Az online rendelt csomagok ötöde nem ér célba első próbálkozásra, ami minden évben dollármilliárdokban mérhető károkat okoz a kereskedőknek, és rengeteg aggódást, izgalmat a vevőknek. És ez az adat ráadásul egy egész évre vonatkozik, nem a karácsony előtti őrületre.
Stanley Frederick, a Michigeni Állami Egyetem segédprofesszora ezt választotta kutatási témájának, és egy évnyi munka és rengeteg adat elemzése után azonosított néhány jellemző okot, ami miatt a rendelt kincsek nem, vagy csak jókora késéssel érnek célba. A vizsgálat során 12 ezer ember online tranzakcióit követték nyomon egy évig, ez alatt a kiskereskedők részletes tranzakciós és szállítási információkat szolgáltattak számukra, beleértve például az irányítószámokat, a vásárlás és a szállítás dátumait, a kézbesítési kísérletek eredményeit és az útvonalakonkénti megállók számát.
Ezeket az adatokat kiegészítették a sofőrökkel készült interjúkkal, majd a lehetséges megoldásokat élesben tesztelték, hogy kiderüljön, az elméletileg jónak tűnő megoldások működnek-e ténylegesen forgalmas városi környezetben.
A kísérlet sikeres volt, a módszerük 10 százalékkal csökkentette a sikertelen kézbesítési kísérletek arányát, és naponta 13 dollárral csökkentette az útvonalonkénti kézbesítési költséget. Globális szinten ez milliárdokat takaríthat meg a vállalatoknak, csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, és segíthet az ügyfeleknek elkerülni a számtalan órányi frusztrációt. Ráadásul még a futároknak is kevesebb munkával jár.
Bár a felmérés nem Magyarországon készült, a megállapított fő hibák nagy része valószínű nálunk is előfordulhat, így a megoldási javaslatokból a hazai futárcégek is profitálhatnának.
Miért nem érnek célba a csomagok?
A kutatók először arra voltak kíváncsiak, mi okozza a legtöbb problémát. Az adatelemzések és az interjúk során ezeket a fő problémákat azonosították:
Rossz városszerkezetből adódó gondok
Minél nagyobb egy város, annál nagyobb eséllyel vannak olyan részei, amik ilyen vagy olyan okokból próbára teszik a sofőröket. A legjellemzőbb nehezítések a hiányzó utcanevek vagy házszámok, amik miatt sokat kell bolyonganiuk, mire megtalálják a címet, a parkolóhelyek hiánya a sűrűn lakott területeken vagy éppen a rossz állapotú utakon való közlekedés. Ráadásul a hatalmas központi raktárak gyakran messze vannak azoktól a helyektől, ahová a csomagokat kézbesíteni kell, ami sokszor hosszadalmas vezetést jelent ismeretlen terepen.
Ha sokszor nem ér célba a rendelt csomagunk, érdemes a környéken ezzel a szemmel is körülnézni, és esetleg utólag, házilagosan javítani a tájékozódást segítő táblákon.
Alkalmi sofőrök, túl nagy terhelés
A költségek csökkentése érdekében a vállalatok gyakran igyekeznek a lehető legtöbb kézbesítést bepréselni a sofőr munkanapjába, a teherautóikat a kapacitásuk határáig megtöltik, ezzel stresszes, hektikus munkakörülményeket teremtve a sofőrök számára.
Ezenkívül egyre több kézbesítést végeznek alkalmi munkások, akiket a kézbesített csomagok száma alapján fizetnek, ami arra ösztönzi őket, hogy gyorsan végigmenjenek az útvonalukon. Volt olyan időszak a kutatás során, amikor a csomagok mindössze 8,5%-át kezelték teljes munkaidős alkalmazottak. Ennek egyenes következménye a gyengébb kézbesítési teljesítmény. Az ünnepi időszakban az alkalmi sofőrök száma a sokszorosára nő, ezzel együtt pedig a hibák száma is meredeken emelkedik.
A biztonság hiánya
A biztonság is fontos szempont. Amikor a sofőrök ismeretlen területekre merészkednek, aggódnak a csomagok, járműveik és saját maguk biztonságáért. Ha nincs biztosítása, ha a járműve az egyetlen jelentős vagyontárgya, vagy ha több ezer dollár (több százezer vagy millió forint) értékű termékeket szállít, akkor a rablás valós aggodalom. Ha a sofőrnek kétségei támadnak, inkább kihagyja a címet.
A nap végére tervezett csomagok nagyobb eséllyel érkeznek meg
Azt feltételezhetnénk, hogy ahogy telik a nap, a sofőrök elfáradnak, és kevésbé lesznek pontosak. Azonban az adatok éppen az ellenkezőjét mutatják: a sofőr útvonalának végéhez eső kézbesítések mindig jóval sikeresebbek.
Ahogy közelednek a munkanapjuk végéhez a sofőrök, egyre több erőfeszítést tesznek. A kutatók szerint ennek az a legvalószínűbb oka, hogy a futárok kötelesek rögzíteni és feldolgozni a sikertelen kézbesítéseket, és a nap végén fennmaradó papírmunka elkerülése motiválhatja őket, hogy nagyobb gondossággal járjanak el. Nem akarnak a műszakjuk után tovább a kocsiban ülni, az utolsó adag sikertelen kézbesítést rögzítve.
Egyszerű megoldások a kézbesítési siker javítására
Van, amin nem nagyon lehet hirtelen segíteni: nem tudunk egyet csettinteni és ideálisra varázsolni a város szerkezetét, vagy a közbiztonságot. Más megoldások költségesek és bonyolultak.
A kutatás viszont azonosított három egyszerű, olcsó változtatást a kézbesítési folyamatban, amelyek jelentősen csökkentik a sikertelen kézbesítések arányát.
Gondosan tervezett kézbesítési sorrend
A kutatók által kifejlesztett algoritmus képes volt megjósolni, hogy valószínűleg melyik csomagok nem kerülnek kiszállításra az első próbálkozás során. Az általuk tervezett rendszer képes volt ezeket a csomagokat az útvonal egy olyan pontjára beütemezni, amivel a legnagyobb esély van a sikeres kézbesítésre plusz költség nélkül.
Azt találták, hogy a magas kockázatú csomagok nap végére ütemezése esetén nagyobb a sikerráta, és ezáltal csökken az összes csomag esetében a kézbesítési hibák aránya. Ez azért van, mert, ahogy korábban említettük, a sofőrök műszakjuk végére óvatosabbak lesznek. Az optimális kézbesítési sorrend valószínűleg helyszínenként változik, ezért fontos, hogy a vállalatok meghatározzák saját ideális megközelítésüket.
Ne terheljék túl a sofőröket
Bár csábító lehet annyi csomagot betuszkolni minden teherautóba, amennyi csak lehetséges, az optimális munkaterhelés hosszabb távon mégis nagyobb bevételt generál.
Ha a teherautók nem 100 százalékra vannak pakolva, akkor a sofőröknek könnyebb megtalálni, rendezni és kiválasztani a csomagokat. Az is segít, ha a munkáltató a sofőr munkaidejében külön kijelöl (és kifizet) adminisztrációs idősávokat, amikor a papírmunka elvégezhető.
Elsőre nem tűnik racionális döntésnek kevesebb munkát adni a futároknak. Azonban a kutatás eredményei azt sugallják, hogy az optimális munkaterhelés alacsonyabb lehet, mint amit a cégek gondolnak. A kézbesítési hibák minimalizálásához ideális munkaterhelés naponta átlagosan 47 csomag volt minden sofőr útvonalán, ami jóval alacsonyabb, mint egy négykerekű furgon átlagos 300 csomag kapacitása.
Decentralizált szállítási rendszerek
A vállalatoknak egyetlen központi raktár fenntartása helyett több, kisebb, olcsóbb, rugalmasabb bérleti díjjal rendelkező helyiséget kellene fontolóra venniük. A decentralizált megközelítés sokkal hatékonyabb lehet, mint ha a sofőrök egyetlen nagy központi raktárból indulnak hosszú útvonalakra.
A szolgáltatási területekhez közelebbi raktárak azt jelentik, hogy a helyiek jelentkezhetnek sofőrnek a saját környezetükben, amit jobban ismernek és könnyebben tudnak navigálni. A városok kisebb zónákra bontása agilisebbé teszi a jármű útvonalazást, lehetővé teszi a sofőröknek, hogy könnyebben lefedjék a területet, és javíthatja a kézbesítési időket.
Akárhogy is, sosem fog minden csomag idejében célba érni, de a kutatás azt mutatja, hogy néhány apró változtatással jelentősen csökkenthető a sikertelen kézbesítések száma anélkül, hogy drága technológiai megoldásokra lenne szükség.
Ha érdekelnek a sofőr állások, hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő weboldalán itt és itt tudsz belőlük mazsolázni (a lokáció megadásával pontosítható a találati lista).
