Nem az idei volt a budapesti ingatlanpiac legjobb éve, az egyszer biztos. De valójában mi történt? Erre néztünk rá év végén, a korábbi havi újépítésű adatelemzéseinket összegezve.
Az újépítésű fővárosi lakások átlagos kínálati négyzetméterára január és december között 5,71 százalékkal nőtt. A legfrisebb inflációs adat az októberi, aszerint az éves infláció 8,2 százalék volt, így az újépítésű piacon nagyjából 2,5 százalékpontos reálár-csökkenést látunk.
Január elején a teljes, nálunk hirdetett budapesti újépítésű ingatlanállomány átlagos négyzetméterára 1.4 millió volt, ez december elejére 1,48 millió forintra kúszott fel.
Ahogy a decemberi adatok is mutatják, a kerületek között óriási különbségek vannak, míg a legdrágább városrészekben már jócskán 2 millió, sőt, helyenként 2,5 millió fölé kúsztak az újépítésű lakások árai, addig a skála másik végén még találunk néhány olyan környéket, ahol egymillió körüli áron kaphatunk újépítésű ingatlant.
Persze a fővárosban lakást venni sehogy sem olcsó mulatság, az év során azt is többször kiszámoltuk, hogy átlagos keresetű honfitársunk, Átlag János hány évi fizetéséből tudna megvenni egy-egy tipikus újépítésű lakást az egyes kerületekben. Ilyenkor ezt feltételeztük, hogy János olyan ügyes, hogy a keresetét az utolsó fillérig félre tudja tenni. Az egyes kerületek jellemző újlakásárát pedig úgy számoltuk ki, hogy a kerület átlagos négyzetméterárát szoroztuk meg az ott átlagos lakásmérettel.
Jó hírünk Átlag János számára, hogy ingatlanpiaci pozíciói az év során javultak, míg márciusban még 110 évet kellett dolgoznia egy átlagos XII. kerületi lakásért, decemberben már “csak” 90 évet kellett melóznia ugyanezért. Átlagos honfitársunk a leggyorsabban továbbra is a hetedik kerületben jut átlagos lakáshoz, itt ugyanis csak 38,5 négyzetméteres a tipikus új lakás.
Ha János hajlandó még 4-5 évet takarékoskodni, akkor a X. kerületben már 48 négyzetmétert, a XVIII-ban 63 négyzetmétert, a XX. kerületben pedig 51 négyzetmétert szerezhet meg mielőtt végetérhetne spórolásának 17. éve.
