2024 érdekes év lesz a munkaerőpiacon. Világszerte érezhető továbbra is némi gazdasági bizonytalanság, egyszerre van jelen az éles küzdelem az új tehetségekért és az, hogy a munkahelyek száma messze nem bővül olyan ütemben, mint ahogy azt néhány évvel ezelőtt megszoktuk. Lássuk, mire számíthatunk a következő időszakban, milyen nagy trendek érvényesülnek a munka világában globálisan, és persze nálunk is.
Az AI megszelidítése, és CAIO, a legújabb nagyfőnök
Ahogy tavaly nem lehetett a munkaerőpiacról szóló beszélgetést folytatni anélkül, hogy szóba kerüljön a mesterséges intelligencia, ez idén sem lesz máshogy. A cégeknél ugyanakkor egyre inkább a pragmatikus gondolkodás veszi át a pánik helyét, és azt kezdik el vizsgálni, hogyan, milyen feladatokban tudnak segíteni a munkavállalóknak az algoritmusok. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a generatív AI igenis vesz át egyszerűbb pozíciókat, és persze az AI forradalom létre is hoz új állásokat, csak éppen azok rendszerint magas képzettséget, nagy technikai tudást igényelnek.
Ezzel együtt pedig egyre több cégnél jelenik meg a legújabb C-level pozíció: a Chief Artificial Intelligence Officer, vagy röviden: CAIO. A CAIO feladata, hogy közvetítsen a technikai csapatok és a cégvezetés között, és képes legyen komplex AI struktúrákat a konkrét üzleti stratégia szolgálatába állítani.
A haknigazdaság térnyerése
A kis cégektől a nagyvállalatokig egyre jellemzőbb, hogy a hagyományos, teljes állású pozíciók mellett a haknigazdaság (gig economy) egyre dominánsabb szerepet tölt be. A haknigazdaság lényege, hogy a munkavállalók nem a megszokott munkaszerződés alapján dolgoznak egy cégnek, hanem határozott, rövid időre szóló szerződések keretében, projektalapú és időszakos munkát vállalnak szabadúszóként.
Ez a fajta foglalkoztatási forma mindkét fél számára rugalmasságot biztosít. A cégek a munkaerőigényt a projektek igényeinek megfelelően tudják alakítani. A munkaerő számára pedig a szabadabb időbeosztás és a magasabb órabérek jelentenek vonzerőt.
Azonban a haknigazdaságnak hátrányai is vannak. A szabadúszók jövedelme bizonytalan, ha nincs megbízás, nincs pénz, és nem jogosultak a hagyományos munkavállalói juttatásokra sem, mint például a betegbiztosítás vagy a szabadság. A rövidtávú, projekt alapú munkavégzés megnehezíti a munkavállalók számára a munkavállalói jogok érvényesítését, és a szociális hozzájárulások beszedését is. Ezért szükséges a jogi keretek adaptálása a haknigazdaság sajátosságaira, hogy a munkavállalók számára is biztosított legyen a megfelelő munkajogi védelem.
Tisztességes és átláthatóan megállapított fizetések
Azért, hogy a munkavállalók korrekt, és átláthatóan megállapított fizetést kapjanak, egyre újabb szabályok lépnek életbe az EU-ban és az Egyesült Államokban egyaránt. A vállalatokra nehezedő nyomáshoz az is hozzájárul, hogy a fiatal munkavállalók körében egyre kevésbé tabu nyíltan beszélni a keresetekről – ezzel pedig nagy lépéseket tesznek abba az irányba, hogy a béregyenlőtlenségek megszűnhessenek.
Ahhoz, hogy a jövőben ne fordulhasson elő olyan, hogy egy cégnél ugyanabban a munkakörben dolgozó, hasonló teljesítményű emberek fizetése között akár többszörös különbség is lehet, erősebb munkaköri kereteket kell kidolgozni a vállalatoknak, és meg kell vizsgálniuk fizetési és teljesítménymenedzsment-gyakorlatukat. Ezeknek a gyakorlatoknak tisztességesnek, versenyképesnek és átláthatónak kell lenniük, tükrözve minden egyes alkalmazott értékét és hozzájárulását.
A HR és a PR összenő
Szélsőségesen online világunkban a munkavállalói élmény egyre inkább a nyilvánosság szeme elé kerül.
Manapság már nincsen titok, milliók látták a videót az online értekezleten lezavart tömeges elbocsátásokról vagy a Tik Tokon közvetített kirúgásokról. Élőben értesültünk arról, hogy mely nagy cégek (például a Zoom, a JP Morgan és a Goldman Sachs) rendelték vissza az alkalmazottakat az irodába, és manapság már az is hétköznapi, hogy valaki az internet nyilvánosságával osztja meg, hogy frissen elfogadott új állásában pontosan milyen fizetést és juttatásokat kap, és azt is, pontosan hogyan telt az első munkanapja.
Tetszik, vagy nem: a HR mostanra egy üvegkalitkában működik, és mint ilyen, jelentősen hozzájárul, hogy egy cégről a külvilágban milyen kép alakul ki. A munkavállalók egyre bátrabban fordulnak a nyilvánossághoz, ha elégedetlenek, elég, ha például arra gondolunk, miképpen tiltakoztak a Google emberei New Yorkban, Kaliforniában, Londonban és Zürichben is az elbocsátások miatt, de ugyanők szót emeltek szakszervezeti jogok megsértése miatt is. Ezek a történetek aztán gyakran kerülnek a címlapokra, és formálják a cég imidzsét.
Ez pedig azt jelenti, hogy a HR-nek szem előtt kell tartania, hogy a munkavállalók jó vagy éppen rossz kezelése jó vagy éppen rossz marketinget is jelent.
Felértékelődnek a kognitív készségek
A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint 5 éven belül a legfontosabb munkavállalói készségek csaknem fele kicserélődik, és új szkillekre lesz szüksége a dolgozóknak. A lista végtelen hosszú, ám a szervezet szerint az öt legfontosabb jövőbeli készség listája egyértelmű:
1. Kreatív gondolkodás, 2. Analitikus gondolkodás, 3. Technológiai jártasság 4. Kiváncsiság és hajlandóság a folyamatos tanulásra és 5. Mentális rugalmasság, agilitás és terhelhetőség.
A tavaly megújult és hazánk egyik legrégebbi állásportálján, a jobinfo.hu-n több ezer állás között válogathatsz, ha épp váltáson gondolkodsz, vagy álláskeresésben vagy egy ideje.
