A múlt év végén ez évre várt 10-15 százalékkal szemben legalább 20-30 százalékkal, de bizonyos termékeknél akár többel is drágulhat idén az építés-felújítás, valamint az új otthonok vételára a háború okozta infláció miatt! Ugyancsak a háborúval függ össze a kamatemelés is, ami miatt a lakásfelújítások és vásárlások egyelőre erős kereslete szenvedhet törést.
Az ukrán-orosz háború első heteiben még erősen élt a remény a szakértők körében arról, hogy – így, vagy úgy – de viszonylag gyorsan véget ér a konfliktus. Sajnos ez a remény e cikk írásakor, április elején, egyre távolabbinak tűnik, hiszen még egy valamirevaló tűzszünetet sem sikerült tető alá hozni. Így, ha nem is 3-4 vagy több fronton, de a kelet-ukrajnai régióban nagyon nagy valószínűséggel még legalább hónapokig elhúzódó konfliktusra kell felkészülnie a világnak.
És nem csak a világnak, hanem az európai, így a magyar átlagembernek is. Nem csupán annak akinek rokona, ismerőse, vagy éppen üzleti érdekeltsége van Ukrajnában, Oroszországban, hanem mindenkinek. Ugyanis az elhúzódó háború egy valamit szinte bizonyosan jelent: inflációt!
Mennyi infláció is az “annyi”?
Azt persze, hogy ez a drágulás pontosan milyen mértékű lesz, azt ma még nehéz megjósolni, ugyanakkor az szinte bizonyos, hogy az élet minden területére, így az építőiparra és az ingatlanpiacra is ki fog terjedni.
Hogy messzire ne menjünk: az építőipari szereplők 2021 végén arra számítottak, hogy körülbelül 10-15 százalékkal drágulhatnak az építőanyagok – méghozzá 2022 egészét tekintve. A pesszimistábbak esetleg kicsivel többre, mondjuk a KSH által az utóbbi hónapokban kimutatott, illetve a jegybank által 2022-re várt, mintegy 8-10 százalékos infláció duplájára számítottak. Ezzel szemben a szomorú valóság az, hogy már a háború február 24-ei kitörését követő 2-3 hétben „begyűrűzött” az áremelkedés.
Március végére “elszabadult a pokol”
Eredetileg is magas, hozzávetőleg 10-15 százalékos éves drágulást vártak tehát az építőanyag-piacon a januárban látható gyártói szándékok alapján erre az évre. Ám a háború kitörését követő hetekben, március vége felé már 15-25 százalékkal kerültek többe az építőanyagok – nyilatkozta a minap a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke, Wiesinger Raimund. Úgy látja, hogy a már tavaly is látható költségemelkedésre a háborús helyzet még ráerősített, és sajnos még nem látszik a fény az alagút végén – hiszen a drágulás „spirál-természete” miatt most akár éveken át tartó drágulási hullámokra kell felkészülni.
A nagy kérdés: mennyire húzódik el a háború?
Hogy pontosan milyen mértékű áremelkedésre, az attól is függ, hogy mennyire húzódik el a háború, hogyan alakulnak az orosz energiaszállítások, így a világpiaci energiaérak, vagy éppen az „Európa éléskamrájának” is nevezett ukrán szántóföldek mekkora részét nem sikerül idén tavasszal (és esetleg ősszel, jövő tavasszal) bevetni. No persze az élelmiszer és az energiaárak csak közvetve hatnak, de nem mellékes az sem, hogy Ukrajnából sok faanyagot is importált Európa.
Visszatérve tehát az építkezésekre, felújításokra: ezek átlagos(!) anyagköltsége január óta összességében mintegy 20 százalékkal drágult, de egyes kategóriáknál hamarosan eljuthatunk a 30 százalékig is. Továbbá sok kereskedő (és náhány kivitelező) vonja vissza, kalkulálja most újra korábban kiadott árajánlatait és (a kereskedők esetén) tér át ismét – a 2021 nyárihoz hasonló – rövid határidejű árképzésre. Az inflációt kordában tarthatná a kereslet mérséklődése, de valójában jelenleg a kereslet rendkívül erős – tette hozzá a szakember.
Nem állnak le az építkezések
A tervezett építési projektekhez persze mindenki igyekszik a mostani árakon bevásárolni, ami további keresleti nyomást jelent a gyártókra nézve, akiknek nehéz eldönteni, hogy a jelenlegi megrendeléseknél milyen sorrendben teljesítsenek, hiszen nem tudják, mivel tervezhetnek hosszabb távon.
Egyelőre az építőipart, illetve az ingatlanpiacon a kivitelezéseket nem állítják le a jelentős költségnövekedés ellenére sem, hiszen egy összetett építkezést elindítani, megállítani drágább, mint egyszerűen „lenyelni” a költségnövekedést, illetve megpróbálni azt a fogyasztókra áthárítani.
Mi lesz a hosszabb távú kereslettel?
A lakások felújítási piacát 2022 végéig a még élő állami támogatások (különösen a 3 milliós otthonfelújítási támogatás) még segítik, de a drámai építőanyag-drágulás, illetve a két év alatt lényegében duplázódott – sok esetben háromszorozódott – munkadíj, valamint a körülbelül 2016-2017 óta folyamatosan, évente átlagosan 13-14 százalékkal emelkedő rezsióradíj már szinte felemészti a támogatások pozitív hatását – fejtette ki Wiesinger Raimund.
Akár 45-50 százalékos áremelés is előfordul…
A „rezsicsökkentés” a vállalkozókat nem érinti, így az amúgy is nagyon magas gáz- és villamosenergia-árak még jobban megnőttek a háború miatt. Ez az építőanyag-gyártásban rendkívüli költségnövekedést okozott, lévén, hogy energia-intenzív folyamatról van szó, gondoljuk csak a tégla, a cserép, az üveg, vagy a betongyártás magas energiaigényére.
Ennek megfelelően néhány égetett kerámia termék, így egyes csempe gyártmányok ára már most kilőtt, pontosabban kezd elszállni. Az egyik nagy gyártó éppen március második felében jelentett be 45-50 százalékos azonnali áremelést! Valamint továbbra is szűkös a kínálat a főbb termékkategóriákban, így a szigetelőanyagok és a szerkezetépítés piacán, ahol eközben jellemzően 20-30 százalékos áremelkedéssel szembesülnek a vevők.
Mindeközben a fuvarköltségek is drasztikusan megugrottak. Továbbá a szállítási határidőkre is negatív hatással van a nemzetközi helyzet. A hőszigetelők és a gipszkarton termékek többsége – néhány hazai gyártásút kivéve – nem egy-két hét, hanem több hónap alatt érkezik meg. A forintgyengülés, a hitelkamatok emelése egyaránt az építkezők kockázatait és anyagi terheit növeli, az eredetileg tervezett anyagköltségeket nehéz kordában tartani.
Persze, ahogyan említettük, az újlakás-építések nem állhatnak le, hiszen az otthonteremtési támogatások, közte a kedvezményes áfa, a bőkezű csok-ok még élnek, de a kivitelezési költségek ilyen iramú emelkedése esetén lassan a kereslet is „elfogy”. Már csak azért is, mert a zöldhitel kifut, a piaci kamatozású lakáshitelek jellemző kamatterhe pedig immár 10 százalék fölé nőtt, ami olyan mértékben növeli a havi törlesztőket, hogy egyre kevesebb átlagvásárló tudja “megugrani”, megkockáztatni a nagyobb otthonba költözést, vagy akár az első otthon megvásárlását.
