A magyarok sokkal többet/kevesebbet keresnek, mint korábban – naponta halljuk az ellentmondó véleményeket arról, hogyan is alakulnak hazánk fizetési viszonyai. De mi a valóság? Most akkor jobban élünk vagy rosszabbul? A KSH, a Nemzeti Bank és a munkaerőpiac adatai között kutatva számolgattuk, mit mutatnak valójában a statisztikák.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, milyen a jelenlegi életszínvonalunk a két évvel ezelőttihez képest, akkor a következőket érdemes számba vennünk:
- Mennyit keresünk? Többet, kevesebbet, ugyanannyit?
- Hogyan változott a pénzünk értéke? Ugyanannyi forintért több, vagy kevesebb dolgot tudunk vásárolni, mint két éve? Hogyan változtak az árak ebben az időszakban?
Ha ezeket az adatokat egymás mellé tesszük, máris kapunk egy közelítő képet arról, hogy valójában jobban vagy rosszabbul élünk, mint korábban. Ehhez először essünk túl rajta, mit jelent, és miért érdekesebb nekünk a medián, mint az átlagfizetés.
Átlag vs Medián: beleszámoljuk-e Mészáros Lőrincet?
Ha arra vagyunk kíváncsiak, egy átlagos honfitársunk mennyi pénzt keres havonta, akkor számunkra a medián kereset a releváns adat. Ez azt mutatja meg, hogy mennyit keres az a magyar, aki éppen középen áll a fizetések szerint összerakott tornasorban. Előtte és utána is ugyanannyian vannak, vagyis épp annyi ember keres nála többet, mint ahányan kevesebbet.
Az átlag azért nem segít rajtunk, mert az extrém magas (vagy extrém alacsony) jövedelmek félrevihetik a számítást. Ha András 100 ezret keres, Johanna 200 ezret, Lőrinc pedig 2 milliárdot, akkor a medián keresetük 200 ezer lesz, az átlagkeresetük viszont 666,7 milió forint. Könnyű belátni, hogy melyik mutatja meg jobban, mennyiből él az átlagember.
Mennyi az annyi idén?
Először is, lássuk a keresetek alakulását. A KSH oldalán a legfrisebb adatok 2023 júliusra vonatkoznak, ekkor a nettó átlagkereset 385 600 forint volt, a számunkra érdekesebb medián kereset 311 400 forint volt. Ez egy év alatt 15,9 százalékot emelkedett.
Ugyanebben a hónapban az éves infláció 17,6 százalék volt, vagyis az árak ennyivel voltak magasabbak, mint 2022 júliusban. Ez persze kicsit csalóka, mert az élelmiszerárak például 23,1 százalékkal nőttek, az energia 35,7 százalékkal, míg az új autók ára csak 9,5 százalékkal nőtt. Egy átlagos háztartás kiadásaiból a legnagyobb részt mindig a rezsi (vagyis az energiaárak) és élelmiszerek teszik ki. Míg új autót elég kevesen vásárolunk rendszeresen, az ennivalót és a villanyszámlát mindenkinek ki kell fizetnie.
De maradjunk a hivatalos statisztikáknál, ezek alapján Átlag Jánosunk nettó 311 400 forintja 1,7 százalékkal ért kevesebbet, mint egy évvel korábban nyáron.
Az idei adatok alapján a magyarok bő fele egyáltalán nem kapott fizetésemelést, ami viszont azt jelenti, hogy honfitársaink egy része nem élt át reálbércsökkenést, minden második ember viszont valójában kénytelen volt a teljes inflációt elszenvedni, így fizetése idén nyáron valójában 17,6 százalékkal ért kevesebbet, mint egy évvel korábban.
És egy évvel korábban?
Nézzünk egy picit hosszabb időtávra vissza. Átlag Jánosunk 2022 júliusában a KSH szerint 279 400 forintot keresett, ami akkor 16,6%-kal felülmúlta az előző év júliusit. Ekkor a havi infáció 13,7 százalék volt – élelmiszerárak éves emelkedése 27%, energiaárak emelkedése 1,6 százalék.
A hivatalos statisztikák szerint közepes fizetésű honfitársunk reálkeresete – a pénzének az értéke – ebben az évben 2,9 százalékkal emelkedett.
Eddig az látszik, hogy János két év alatt gyakorlatilag ugyanott van, ahonnan indult, 2021 július és 2023 július között jövedelmének vásárlóereje statisztikailag 1,2 százalékkal nőtt.
Csakhogy a 2021-es adatok pont ugyanolyan szélsőséges eloszlást mutattak a fizetésemelések mértékében, mint a tavalyiak: 2021-ben csupán a dolgozók ötöde kapott fizetésemelést, 80 százalék pedig nem. Vagyis minden olyan Jánosra, akinek emelkedett a fizetése, jut négy olyan, akinek nem.
A legtöbben sokat buktak, csak ezt elfedi mások fizetésemelése
Az tehát látszik, hogy a fogyasztói árak két év alatt 31,3 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerárak 50,1 százalékkal, az energiaárak pedig 37,3 százalékkal.
És az is látszik, hogy a magyarok nagy része a felmérések szerint 2021-ben,és 2022-ben sem kapott fizetésemelést. Azt persze ennyi adatból nem lehet megmondani, hogy a társadalom mekkora része az, aki csak az egyik évben maradt ki, és hányan vannak, akik mindkétszer.
Az viszont biztos az arányokból (egyszer 80 százalék, egyszer több, mint 50 százalék nem kapott), hogy jelentős az a társadalmi csoport, akinek az elmúlt két évben nem emeltek. Ők vásárlóerőben több, mint 30 százalékkal lettek szegényebbek ebben az időszakban. Magyarul: harmadával kevesebbet tudnak vásárolni ma, mint két évvel korábban.
Ahogy az átlagokból az sem látszik, hogy a magas élelmiszer- és energiainfláció mennyivel jobban sújtja a szegényebbeket. A Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése – 50. oldal – ki is tér erre: “A magas élelmiszerinfláció következtében a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások az átlagosnál is nagyobb inflációval szembesültek. (..) elsődleges oka, hogy a két csoport kosarában magasabb az élelmiszerek súlya, amelyeknek inflációja 2022-2023 fordulóján meghaladta a 45 százalékot.”
A KSH és a jegybank adatai megmutatják ezt. Az élelmiszerek az alacsony jövedelműeknél csaknem a jövedelem 32 százalékát viszik el, a magas jövedelműeknél csak 23 százalékot. A gazdagabbaknál a pénz 3 százaléka megy el energiaköltségekre, a szegényeknél csaknem 7 százalék.
Összességében tehát a hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy átlagos honfitársunk nagy eséllyel rosszabbul él, mint két évvel ezelőtt, kivéve, ha béremelése ebben az időszakban meghaladta a 40 százalékot – amire igen kicsi az esély. Az alacsony jövedelműekre és a nyugdíjasokra összességében nagyobb terhet rótt az elmúlt két évi infláció, mint a jómódúakra.
Ha új munka után néznél, esetleg érdekel, hogy a szektorodban milyen lehetőségek vannak, böngéssz hazánk egyik legrégebbi, és idén tavasszal megújult jobinfo.hu oldalán.
