Magyarország regionális különbségeit sokan ismerik, legyen szó kulturális, történelmi vagy gazdasági sajátosságokról. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai alapján azonban egy másik, kevésbé szem előtt lévő, de fontos területen is nagy eltérések mutatkoznak: az átlagbérekben.
A
KSH táblázataiból kiderül
, a nettó átlagkeresetekben Budapest messze kiemelkedik, hiszen az itt mért 422 ezer forintos fizetés majd’ 100 ezer forinttal több, mint amit például a nyugati országrészben el lehet érni, és a keleti régiókkal összehasonlítva még nagyobb a különbség.
A KSH szerint megyei bontásban Szabolcs-Szatmár-Bereg áll a legrosszabbul a nettó fizetések terén, itt havi 242 az átlag, ezt követi Békés megye (256 ezer) és Nógrád megye (265 ezer). Ezek az adatok egyben azt is megmutatják, hogy milyen csalóka "statisztikai régiókban" - lásd a grafikont - gondolkozni, hiszen egyes régiókon belül meglehetősen nagy különbségeket mutatnak a megyei számok - és a különbség biztosan még drámaibb lenne, ha települési szintű adatokat is közölne a KSH.
Az okok nem túl bonyolultak: a fővárosban jóval erősebb a gazdaság, több multinacionális cég található, emiatt számos szektorban a szakemberek magasabb bért tudnak kiharcolni maguknak. Ezzel együtt persze a megélhetés költségei is jóval magasabbak, amit lemérhetünk például az albérletek árain is. Szeptemberben a hirdetési adatok alapján részletesen kielemeztük a kiadó lakások piacát, itt olvashatják
a nagyobb vidéki városok
, itt pedig
a főváros
adatait.
Ahogy a fenti grafikon is mutatja, érdemes nem csupán a statisztikák szerint elérhető nettó fizetést nézni, mert a megélhetést nem csak ez befolyásolja. Albérletárakban a fizetéseknél is nagyobb különbségeket látunk a főváros és a vidéki nagyvárosok között. Míg egy budapesti dolgozó az átlagbérből nem tud kifizetni egy átlagos albérletet, a többi nagyvárosban mindenhol futná erre az átlagfizuból. Van, ahol csak pár tízezer forint maradna a zsebünkben, de az mégiscsak több, mint a mínusz 30 ezer.
Érdekes lenne olyan statisztikát is látni, amiből kiderülne, mennyibe kerülnek a hétköznapi szolgáltatások - például fodrász, privát nyelvtanár, gyógytornász - stb az ország egyes részeiben, ez még jobban segítene átlátni, milyenek a megélhetés tényleges költségei a különböző régiókban. Ilyen hivatalos adatokat azonban sajnos nem találtam.
A lakhatási költségeket nézve azért mindjárt könnyebb megérteni, miért több például az elégedetlen tanár - ápoló, szociális munkás, stb., stb. - a fővárosban. Ezek az emberek az országban mindenhol nagyjából ugyanannyit keresnek, míg a fizetendőik jelentősen eltérnek.
Már az emberek fele elköltözne egy jobb munkáért
Évtizedek óta tárgyalt téma a magyar munkaerő mobilitása, azaz, hogy mennyire vagyunk hajlandóak elköltözni egy jobb munka miatt. Ez sokáig legendásan alacsony volt, ám az utóbbi évtizedben a felmérések egyre nagyobb rugalmasságot mutatnak. A Trenkwalder legutolsó
Mobilitási Indexe
szerint például már a munkavállalók 53 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: kétharmaduk belföldi, egyharmaduk külföldi célpontban gondolkodik.
Bár KSH adatai a tavalyi év végéig érhetőek csak el, az
OECD frissebb statisztikáka
t is közölt az EU-ban tapasztalt kereseti viszonyokról. Ez alapján 2023 első három hónapjában a reálbérek Magyarországon csökkentek a legjobban: 15,6 százalékkal. Az OECD-tagállamok átlagos reálbér-csökkenése 3,8 százalék volt egy év alatt.
A magyar adatokhoz hasonlóan jelentős reálbér-csökkenést tapasztaltak Lettországban (-13,4 százalék) és Csehországban (-10,4 százalék). Ugyanakkor négy országban a reálbérek nőttek a gazdasági kihívások ellenére. Ezek között található Hollandia (0,4 százalékos növekedés), Izrael (0,6 százalék), Costa Rica (1,7 százalék) és Belgium (2,9 százalék).
Az OECD-jelentés emellett az egyes országok foglalkoztatási mutatóira is kitért. Magyarország ezen a listán a középmezőnyben helyezkedik el 3,9 százalékos munkanélküliségi rátával. 2023 májusában a legmagasabb munkanélküliségi rátákat Spanyolország (12,7 százalék), Görögország (10,8 százalék) és Törökország (10,2 százalék) érte el az OECD-tagországok között. Ezzel szemben Csehország (2,4 százalék), Dél-Korea (2,5 százalék) és Japán (2,6 százalék) büszkélkedhetett a legjobb munkanélküliségi adatokkal. Az összesített átlag 4,8 százalék volt.
Ha jobban fizető állás után néznél, a
jobinfo.hu
több ezer állásajánlattal vár!
Hamarosan olyan álláshírlevélre is feliratkozhatsz náluk, amelyben a hirdető cégek szerepeltetik a kínált bért. További érdekes cikkeket
itt
találsz, ha pedig számolnál, mennyi a bruttó-nettó, azt
itt
teheted meg.
