A 20. század egyik leghíresebb közgazdásza, Milton Keynes azt jósolta, hogy 100 éven belül az emberek csupán heti 15 órát fognak dolgozni. Mivel ezt 1930-ben nyilatkozta, szinte biztosan állíthatjuk, hogy nem lesz igaza. Ezzel együtt, a munkaidő az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és folyamatosan napirenden van, hogy valójában még így is túl sokat dolgozunk.
Nagyszüleink még sokszor dolgoztak heti hat napot. Magyarországon csak az 1950-es évek elején kezdődött el a folyamat, ami a szombatot is szabadnappá nyilvánította, és ez jó egy évtizedig tartott. Eleinte a munkások csak az év kis részében élvezhették ezt a “kiváltságot”.
Az igazi áttörés 1956 után következett be, amikor is a szabad szombat már széles körben elterjedtté vált. Az 1960-as évek elejére pedig általános gyakorlat lett, és a hivatalos munkarend részévé vált.
Aminek nagyanyáink annyira örültek akkoriban, azon mi már csak fanyalgunk, és a munkaszervezéssel foglalkozó kutatók és közgazdászok mostanában azt elemzik, hogyan, mennyivel kellene csökkenteni a hivatalos munkahét idejét, mert a heti 40 óra is túl sok.
Miért kell csökkenteni a munkaidőt egyáltalán?
A napi nyolc órás munkaidőnek nincs tudományos alapja. Ez egy 18. századi maradvány, ami a gyárak leghatékonyabb működtetéséből maradt ránk.
Valójában számos érv szól a 8 órás munkanap ellen. Először is, kutatások sora bizonyította be, hogy a napi nyolc óránál hosszabb ülés olyan egészségtelen, mint a dohányzás. Ráadásul, az emberek nem tudnak 25 percnél hosszabb ideig összpontosítani egyszerre, ezután minden egyes órával egyre kevesebb a hozadéka a számítógép előtt töltött időnek.
Vagyis, az irodában töltött 8-9-10 órákból a ténylegesen tartalmas munkával töltött idő jóval kevesebb. Bár a különféle statisztikák között van eltérés, de becslések szerint az átlagos alkalmazott minden iparágban naponta az idő legfeljebb 60 százalékában dolgozik hatékonyan. A fehérgalléros munkakörökben ez még kevesebb.
Néhány kutatás szerint az átlagos irodai dolgozó naponta csak két órát és 23 percet tölt produktívan. Ez naponta több mint öt óra “látszatmunkát” és elpazarolt időt jelent.
Mi történik, ha kevesebbet dolgozunk?
Világszerte több kísérlet is folyik arra, hogy kiderüljön, milyen gazdasági hatásai vannak a munkaidő csökkentésének. Franciaországban például már 2000-ben bevezették a hivatalosan 35 órás munkahetet, és bár ettől egyéni szerződések alapján el lehet térni, politikai öngyilkosság lenne, ha bármelyik párt megpróbálná ezt visszacsinálni. A felmérések szerint egyébként ez sok iparágban egyelőre csak papíron létezik, mert az átlag francia alkalmazott 38 órát dolgozik hetente.
Az Egyesült Királyságban egy 700 céget érintő, 6 hónapos tesztet indítottak a 4 napos munkahét hatásainak megfigyelésére, aminek megszervezését és tanulságok levonását a Cambridge egyetem kutatóira bízták. Ennek a projektnek a sikere az Egyesült Államokban is lelkesedést szült, és Mark Takano kaliforniai képviselő idén egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami a 32 órás munkahetet nemzeti szabvánnyá tenné.
Heti négy nap vs heti 32 óra öt nap alatt
Ki ne szeretne állandóan háromnapos hétvégéket? A 4 napos munkahét állandó pénteki szabadnappal sok alkalmazott számára nagyszerű lenne sok okból. De vajon mennyire reális ez? Sokan érvelnek azzal, hogy még ha a cégek termelékenysége nem is sínylené meg ezt a változást, ez a túl drasztikus lépés nem nyerne széles körű támogatást. Egyszerűen túl nagy változást jelentene ahhoz képest, ahogy a hagyományos munkahetet elképzeljük.
Ráadásul a négynapos munkahét sok logisztikai kihívást jelentene valamennyiünk számára. Például: leállna a vevőszolgálat három napra? Bezárnának az orvosi rendelők három napra? Vagy több alkalmazottat vennének fel a vállalatok az extra napra?
Mivel ezekre a kérdésekre nem könnyű triviális választ adni, sokan érvelnek amellett, hogy első lépésben inkább az ötnapos munkahét megtartását kéne vizsgálni, rövidebb munkanapokkal. Egy ötnapos, 32 órás munkahét és egy négy napos, napi 8 órás munkahét első hallásra majdnem ugyanannak tűnhet, de az előbbi egy csomó szempontból jobb megoldásnak tűnik. Ez azt jelentené, hogy mindenki szűk hat és fél órát töltene a munkahelyén naponta.
Először is: a fenti logisztikai problémákat enyhíti, hiszen továbbra is öt napig elérhetőek a szolgáltatások, bár az is igaz, hogy a rövidebb munkaidő miatt így is sok helyen lehet szükség extra alkalmazottakra.
Másodszor: a hat órás munkanapok sokkal jobbak lennének a gyerekes szülőknek, akiknek nagyon nehéz a bölcsis-ovis-kisiskolás gyerekek logisztikáját megoldani. Ha a munkanap és az ovis-iskolás napok hossza közelebb lenne, az sok gondot levenne a szülők válláról.
És van egy harmadik érve is azoknak, akik a rövidebb ötnapos munkahét mellett kardoskodnak: a fejlett világban a munkavállalók nagy része (egyes becslések szerint harmada) nem alszik eleget, ami pedig káros a mentális, és a testi egészség szempontjából is. Ezen a négynapos munkahét kevesebbet segítene, mint a rövidebb ötnapos.
Amig a fenti, 6,5 órás munkanapok nem reálisak, a jobinfo.hu-n a tematikus szűrő segítségével beállíthatók a részmunkaidős állások, további adatokkal (lokáció, munka típusa) pedig szűkíthető a találati lista. Gyorsan áttekinthetőek továbbá a nyitó oldalon a legtöbbet kattintott fizikai és szellemi munkák, az álláskeresői profil, illetve CV-feltöltés pedig kifejezetten javasolt, ha gyorsan szeretnénk megtalálni a következő, testhezálló lehetőséget.
