Mennyi az annyi? Díjak az ingatlan-nyilvántartási eljárásban!

Nem árt, ha tudjuk, melyek azok a költségek, amelyekkel fixen számolhatunk az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, persze túl az ügyvédi munkadíjon, és az egyéb lehetséges járulékos költségeken (például az energetikai tanúsítvány elkészítésének díját is sokszor elfelejtik a felek költségként számolni, pedig a legtöbb esetben elengedhetetlen kelléke az adásvételi ügyletnek).

Hirdetés

Az 1996. évi LXXXV. törvény szabályozza (hívjuk csak egyszerűen díjtörvénynek), hogy milyen díjakat kell megfizetnünk az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, persze attól függően is, hogy mit kell elintéznünk.

A főszabály szerint az elsőfokú eljárás díja 6600 forint változással érintett ingatlanonként. Azért fontos a változással érintett ingatlan kifejezés feltüntetése, mert például egy telki szolgalom bejegyzése egy aktussal történik, viszont minimum két ingatlant érint: az uralkodó és a szolgáló telket. Így tehát máris kétszereződik az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja.

57753601 – house, gold coins and calculator for mortgage loan conceptual

Amennyiben jelzálogot kell bejegyeztetni az ingatlanra, vagy a bejegyzett jelzálogot kell módosítani, 12 600 forintot kell fizetnünk. Soron kívüli ügyintézés lehetséges a földhivatalnál, de ez további 10 000 forinttal apasztja a pénztárcánkat, és az ügyintézési határidőt mindössze csak a felére csökkenti – érdemes tehát elgondolkozni azon, hogy igénybe vesszük-e a soron kívüliség intézményét.

A telekalakítás engedélyezésére irányuló első fokú eljárás során 2–5 érintett ingatlan esetén ingatlanonként: 12 000 forint, 6–15 érintett ingatlan esetén: 60 000 forint, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további 10 000 forint, 16–25 érintett ingatlan esetén: 160 000 forint, valamit a tizenhatodik ingatlantól ingatlanonként további 1000 forint, 26, illetve több érintett ingatlan esetén: 170 000 forint, valamint a huszonhatodik ingatlantól ingatlanonként további 500 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

tulajdoni lapokról is érdemes egy-két szót ejtenünk. Nem mindegy, hogy papír alapon szeretnénk hozzájutni a hiteles másolathoz, vagy pedig elektronikus felületen. Utóbbi ugyanis olcsóbb. Összehasonlításképpen egy E-hiteles tulajdoni lapért 3600 forintot kell fizetnünk, míg a papír alapon készült hiteles másolatért 6250 forint összeget. Persze ha nem hiteles másolatra van szükségünk, mind az elektronikus, mind pedig a papír alapú tulajdoni lap beszerzését megúszhatjuk olcsóbban.

Amit még talán feltétlenül meg kell említenünk, az a társasház-alapítás bejegyzésének ingatlan-nyilvántartási díja, itt szintén érvényesül a változással érintett ingatlanok szabálya, azaz társasházi különlaponként kerül 6600 forintba az eljárás (Hogy mi is az a társasházi különlap? Itt olvashat bővebben róla!), de ennek összegét a jogalkotó 100 000 forintban maximalizálta, ennél tehát nem lesz drágább egy társasház-alapítás ingatlan-nyilvántartási költsége.

A törvény egyébként kimerítő felsorolást tartalmaz azokról az eljárásokról, amelyek tárgyuknál fogva díjmentesek, azaz nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az eljárás során. Csak példálózva néhány ilyen tárgyi díjmentes ügykör: (i) kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzése;, (ii) olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, (iii) lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén az azt biztosító jelzálogjog bejegyzése stb.

Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárásban olyan döntés születik, amelyet sérelmesnek találunk, és ezért fellebbezés benyújtásának látjuk szükségét, 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetnünk.

Persze a fentiekben csak a leggyakrabban előforduló költségeket soroltuk fel, mielőtt ügyintézésre kerülne a sor, mindenképp konzultáljon jogi képviselőjével, s kérje tájékoztatását!

Szerzőnk dr. Kesseő-Balogh Péter ügyvéd, a Jogado Blog szakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu

© 2018 (v140.20181106)