Öt részes cikksorozatunkban a 2021. január 1-től igényelhető, várhatóan messze a legnépszerűbb állami támogatás formát, az otthonfelújítási támogatást járjuk körül. A harmadik részben azzal foglalkozunk, mire érdemes felhasználni a támogatást?
Idén és jövőre igazán érdemes felújítani, hiszen, ha egyetlen, 25 év alatti gyermekünk is van, akkor 2022 végéig a számlával igazolható költségeink felét, legfeljebb 3 millió forintot az állam áll. No, de mire költsük el ezt a bőkezű támogatást?
Ha az embert akkora szerencse éri, hogy egy beruházás (jelen esetben a lakás-felújítás, korszerűsítés) felét valaki ajándékba adja, akkor bizonyosan elgondolkodik. Persze ahány ember, ahány otthon, annyi ötlet, annyiféle prioritás. Ráadásul az ember hajlamos egyrészt nagyvonalúan legyinteni, másrészt pedig alulbecsülni a költségeket.
Ez pedig két dolgot jelenthet: egyfelől nem a megfelelő munkákat végeztetjük el, illetve az utolsóra tervezett munká(k)ra nem marad már elegendő összeg.
Ahogyan a bevezetőből is kiviláglott, ez már kellően nagy összeg ahhoz, hogy kellően sok felújítási mozzanatot elvégezzünk. Ugyanakkor nagyobb házak esetén, vagy ha minden munkát drága mesterekkel kell végeztetnünk, elképzelhető, hogy pár dolog kimarad ebből a felújítási körből.
Magyarán a lehető legjobb olyan feladatokat előre venni, amelyek nem csak viszik a pénzt, de egyúttal szép summát hozhatnak is a családi költségvetésnek. Érdemes tehát azokat a felújítási munkákat előre sorolni, amelyekkel költségmegtakarítást érhetünk el, szemben azokkal, amelyek “csak” esztétikai élményt jelentenek vagy az ingatlan értékesítésekor
jelentenének előnyt. Ilyenek például a nyílászárók korszerűbbre cserélése, a fűtéskorszerűsítés, kazáncsere, a szigetelés. Ezek a most télen megfizetett átlagos kiadáshoz képest projektenként hozzávetőleg 15 százalékos rezsi csökkenést eredményezhetnek, ha 30-50 éves házakról beszélünk. Azaz egy klasszikus 80-120 négyzetméter körüli, önálló családi ház esetén a fenti három művelettel könnyedén megspórolhatunk havi 25-40 ezer forintot télen, és 10-20 ezret a melegebb tavaszi és őszi, valamint a nyári hónapokban. Azaz évente akár 200-350 ezer forinttal csökkenhet a rezsink,
miközben házunk értéke látványosan növekszik.
Természetesen egy vadonatúj konyha (átlagos méretet és igényeket nézve, új konyhagépekkel számolva körülbelül egymillió forint), vagy egy szép fürdő és mellékhelyiség szintén egymillió forinttól kezdődő költsége is növeli a ház, esetleg a lakás értékét, ám a beavatkozás a következő években nem hoz vissza, nem jelent spórolást.
E két példából is látszik, hogy nem árt alaposan átgondolni, hogy egyrészt mi fér bele a hatmillió forintos keretbe és mi nem egy ház vagy egy nagyobb, egyedi fűtéses lakás felújítása esetén, illetve hogy mennyire lényeges, hogy megtakarításunk is keletkezzen (és egyúttal a környezetet is védjük), vagy csupán a dizájn és az esztétika az elsődleges
szempont a bőkezű támogatás felhasználásakor.
Rendkívül fontos tehát, hogy jól átgondoljuk: mit akarunk és tervezzük meg, mielőtt belevágunk. A legjobb, ha kérünk lehetőleg legalább egy-egy előzetes árajánlatot munkadíjakra, és egy gyors netes kereséssel számítást végzünk a várható főbb anyagköltségek tekintetében is.
Emlékeztetőül: az alábbi cikkben részletesen írtunk arról, hogy milyen fontosabb felújítási, korszerűsítési célokra használhatjuk fel az utólag ugyan, de mégis „ajándékba” járó hárommillió forintos támogatást: https://magazin.otthonterkep.hu/2021/02/12/mire-veheto-igenybe-a-3-millios-otthonfelujitasi-tamogatas/
Folytatjuk: a következő (negyedik) részben azt nézzük meg, hogy teremthetjük elő a felújítási munkák előfinanszírozásához és az önerőhöz szükséges pénzt?
