Kellenek a támogatások, hogy a lakások minősége magas maradjon

A támogatások is segítettek abban, hogy 2021-ben 19.898 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29.941 volt, 33%-kal több, mint 2020-ban.

Az elmúlt két évben bevezetett és kibővített intézkedésekkel több évtizede nem látott lehetőséget kapott a lakásépítési, felújítási ágazat. Bár az átadott lakások száma csökkent, a tervezett lakások száma és a társasházépítések aránya emelkedett.

Meggyőződésünk, hogy a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának.

A hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.

Ebből a szempontból fontos a miniszterelnök bejelentése, hogy amennyiben a választások után kormányon maradnak, fenntartják a jelenlegi támogatásokat, sőt meg is erősítik azokat.

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában azt hosszú távú előrelátást és tervezést.

A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, zöld hitel, jelzáloghitel-elengedés – mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi két támogatás meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:

  1. Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
  2. Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték). Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a mostani szabályok szerint a fejlesztőknek csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozna meg erőteljesen.

Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

  • a kiszámíthatósághoz,
  • az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
  • a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
  • a stabil munkahelyekhez;
  • megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, ingatlanforgalmazói, kapcsolódó beszállítói szektoroknak
  • a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
  • a minőségi építésekhez.

A KSH szerint 2021-ben az előző évhez képest:

  • Budapesten 7.038 lakást vettek használatba, 11%-kal többet, mint 2020-ban. Minden egyéb településkategóriában jelentősen csökkent a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 47, a többi városban 33, a községekben 45%-kal.
  • A természetes személyek által épített lakások aránya 47-ről 35%-ra mérséklődött, a vállalkozások által építetteké 52-ről 64%-ra nőtt 2020-hoz képest.
  • A saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34%-ra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké 53-ról 64%-ra emelkedett az előző évhez viszonyítva.
  • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 43%-a családi házban, 51%-a többszintes, többlakásos épületben, 3,3%-a lakóparkban található.
  • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 7,3 m2-rel 90,7 m2-re csökkent 2020-hoz képest.
  • Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29.941 volt, 33%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számában ellentétes trend rajzolódik ki, mint az átadott lakásokéban: csak Budapesten csökkent (14%-kal) az építendő lakások száma, minden egyéb településkategóriában növekedett. A növekedés mértéke a megyei jogú városokban 35%, a többi városban 58%, a községekben pedig 55% volt.
  • Az építendő lakások száma Budapesten kívül minden megyében növekedett az előző évhez képest. 2014 óta először a Pest megyében építendő lakások száma (7,7 ezer) meghaladja a fővárosit (5,5 ezer).
  • Az építtetők az esetek 66%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 25, és a községekben a legmagasabb, 90%.
    A kiadott új építési engedélyek alapján az előző évhez képest 45%-kal több, összesen 16 531 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79% volt, összesen 13 133 darab.

További részletek:

https://www.igylakunk.hu/blog/a-tamogatasok-fenntartasa-biztosithatja-a-lakasallomany-minosegi-megujitasat

 


Mfor.hu legfrissebb cikkei

Kik állják a párizsi olimpia költségeit?

Kik állják a párizsi olimpia költségeit?

Érvényesül-e a „játékok finanszírozzák magukat” elv?

Megkezdődött a Paks II. Atomerőmű reaktortartályának gyártása

Megkezdődött a Paks II. Atomerőmű reaktortartályának gyártása

Mintegy 600 tonnányi öntvényből készülnek el a majdani reaktortartályt alkotó részegységek a Roszatom szentpétervári gyárában.

Mennyit ártanak a háborúk a magyar energiapiacnak?

Mennyit ártanak a háborúk a magyar energiapiacnak?

A nemzetközi geopolitikai folyamatok az energiapiacra is komoly hatást gyakoroltak az elmúlt években. Miként reagált és készül ezekre a magyar piac.

Bál nincs, béke talán lesz az Operaházban

Bál nincs, béke talán lesz az Operaházban

Aláírták a dalszínház új kollektív szerződését.

© 2024 (v2.202102)