Érdekes adatsort közölt az Európai statisztikai hivatal: az egész kontinens ingatlanpiaci viszonyait elemezték. Az adatokból egyrészt kiderül, melyik országban mennyit változott az ingatlanok ára az elmúlt évben, ahogy az is, hogy 2010 óta hogyan alakultak az ingatlanárak és a bérleti díjak. A magyar adatok mellbevágóak.
Éves és évtizedes összevetésben is brutális emelkedést mutattak a hazai lakásárak – derül ki az Európai statisztikai hivatal kiadványából. A hazai számoknál meredekebb emelkedést csak Észtországban regisztráltak, minden más tagállam alatta marad a nálunk tapasztalt emelkedésnek.
Az adatok 2022 harmadik negyedévéből származnak, érdekes lesz majd megnézni, hogyan alakulnak a következő időszak számai, meglátszik-e majd rajtuk a szakértők által tapasztalt és a hirdetési adatokat feldolgozó elemzések által jósolt lassulás. A hivatalos számokban ezeknek egyelőre nincs nyoma, a hazai ingatlanok ára egy év alatt 21 százalékkal emelkedett, ennél csak Észtországban drágultak jobban a lakások. Mind a teljes EU, mind az euróövezet adatai jelentősen elmaradnak a nálunk tapasztaltaktól.
Első ránézésre általános érvényű tanulságot nem könnyű levonni, de egy jelenség megfigyelhető. A volt szocialista, az Unióhoz később csatlakozó országok – ahol alacsonyabb a GDP és ezzel összefüggésben az ingatlanok általános árszintje is – szinte kivétel nélkül átlag feletti növekedést mutattak. Ez viszont nem magyarázza azt, hogy a kiemelkedően jómodú Ausztria és Hollandia ingatlanpiacán miért emelkedtek nagyobb mértékben az árak, mint Lengyelországban vagy Romániában.
Mi történt az elmúlt tizenévben?
Szintén érdekes az a grafikon, ami az eladási árakat és bérleti díjakat hosszabb távon, 2010 óta vizsgálja. Az élboly itt is változatlan, hazánkat csak Észtország tudta megelőzni. Érdekes megfigyelni, hogy a bérleti díjak alakulása egy bő évtizedes távlatban európai szinten nincs (sincs) egyértelmű összefüggésben az eladási árakkal. Csupán néhány országban követték vagy előzték meg a bérleti díjak a lakásárak növekedését, a legtöbb országban viszont attól jóval elmaradtak.
A magyar ingatlanárak 2010 óta csaknem megháromszorozódtak (majdnem 174 százalékkal emelkedtek), miközben ugyanebben az időszakban a bérleti díjak alig 64,7 százalékkal kúsztak feljebb. A magyar adatokkal szöges ellentétben állnak az észt számok, ahol a bérleti díjak emelkedése még túl is szárnyalta az árak növekedését.
Szintén érdekes, hogy ezen a hosszabb időtávon vizsgálva a régi és újabb EU tagok teljesítménye vegyes, nem látszik összefüggés az árak emelkedése és a lakosság vásárlóereje között.
Megjegyzés: a görög adatok a statisztikai módszertan változása miatt hiányoznak vagy nem értelmezhetők, így azokat kivettük a grafikonok készítése során.
