Kertünk öntözését fúrt vagy ásott kútból megoldani igen praktikus és olcsó megoldás, és kútfúráshoz egészen 1992-ig még csak engedély sem kellett, így becslések szerint több százezer engedély nélkül fúrt, 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő kút van az országban termőföldeken, kiskertekben, hétvégi telkeken és a családi házak udvarán egyaránt. Ezeket azonban utólag engedélyeztetni kell, melynek határidejét a kormány már többször meghosszabbította, legutóbb 2023. 12. 31-ig.
Tehát ketyeg az óra mindenki számára, aki eddig még nem engedélyeztette, annak idején engedély nélkül fúrt kútját, és bár az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól. Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet – írja a Délmagyar.
Azon ingatlan tulajdonosoknak, akik telkükön nem gazdálkodnak, nem öntöznek, azaz a fúrt kút vizét kizárólag a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítésére használják elegendő az önkormányzat jegyzőjéhez benyújtani az engedélykérelmüket. A gazdálkodóknak azonban Nemzeti Földügyi Központhoz kell benyújtaniuk a kérelmet.
A bejelentés tehát 2023. 12. 31-ig szankciómentes, utána azonban vízgazdálkodási bírságot szabnak ki arra, aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, melynek mértéke az egymillió forintot is elérheti. 2025-től pedig műholdak segítségével, Ötnaponta végigfényképezik a földeket, így ellenőrzik majd, hogy valakinek van-e kútja, és öntöz-e.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete Bordányban rendezett fórumot, amelyen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságáért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott tájékoztatót a közös agrárpolitika változásairól . (A közös agrárpolitika az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere.)
A helyszínen igen nagy volt a gazdák felzúdulása, ugyanis az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, melyek közül a legtöbb a Homokhátságon található. A település legnagyobb őszibarack-termesztője, Bálint László úgy nyilatkozott a Délmagyarnak, hogy
“Nincs az az apparátus, ami ezt feldolgozza. Az én becslésem szerint Bordányban van 250 gazdának közel 1000 kútja, a Homokhátságon van 15 település. Ez több ezer kút papírozását jelenti. Nincs ember, aki ezt megcsinálja. Tíz év se lenne elég rá.”
