Az elmúlt időszakban egy érdekes ingatlanpiaci témát elemeztem ki: arra voltam kiváncsi, találunk-e különbségeket, ha a lakások átlagos négyzetméterárát a fűtési rendszerek szerint bontva vizsgáljuk. Azon nem lepődtem meg, hogy a válasz igen, az viszont érdekes, hogy mekkora eltéréseket mutatnak a számok.
Van gáz!
A jelenleg eladásra hirdetett lakások jó fele valamilyen gázfűtéses technológiát használ, cirkót, konvektort vagy Hérát. Ez messze meghaladja minden más fűtési megoldás arányát. Pár hónapja figyelem már ezeket az adatokat, és bár nagyon lassú elmozdulás látszik az elektromos és a hőszivattyús irányba, a változás valójában kicsi és lassú.
Az, hogy aki teheti, igyekszik függetlenedni a gáztól, és minél energiatakarékosabb megoldást bevezetni nyilván összefügg az elmúlt évek energetikai történéseivel.
Ha a négyzetméterárakat vizsgáljuk, akkor messze az energiatakarékos, hőszivattyús rendszerek négyzetméterára a legmagasabb. Ez nem is csoda, hiszen ezeket a legdrágább kiépíteni. A skála másik végén a távfűtéses lakások állnak, amelyek ára jelentősen elmarad az előbb említett rendszerekétől.
Hogy a grafikon ne legyen egy kilométer hosszú, együtt átlagoltam a különféle gázfűtéseket, azonban ezeket érdemes külön is megnézni, hiszen jelentős eltérés van a cirkós és a nem cirkós négyzetméterárak között országosan is, és csak Budapesten is.
A fővárosi számok lényegesen sokkolóbbak, a gázcirkós négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak, de a konvektor (856 ezer forint) és a Héra fűtés (833 ezer forint) sem mondható olcsónak.
A különféle fűtési rendszerekhez persze másféle tipikus lakásméretek is tartoznak, országos szinten legkisebbek a távfűtéses lakások a maguk átlagos 54 négyzetméterével és legnagyobbak a gázcirkós ingatlanok (ahol jóval több a családi ház, mint a többi kategóriában), így itt az átlagméret 136 négyzetméter.
Az nem meglepő, hogy a hőszivattyús rendszerrel felszerelt ingatlanok kerülnek a legtöbbe, itt az átlagos négyzetmérerár országosan is csaknem 1,2 millió forint. A skála másik végén a távfűtéses lakásokat találjuk, ahol négyzetmérenként átlagosan 607 ezer forintot kérnek most az eladók.
Hasonló arányokat látunk Budapesten is, bár itt a hőszivattyús árak nem rúgnak a távfűtéses árak kétszeresére, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a fővárosban minden ingatlan borzasztóan drága, még az amúgy elég hervasztó műszaki állapotban lévők is.
Az elemzés előtt arra is kiváncsi voltam, hogy ha birtokunkba kerülne egy felújítandó lakás, érdemes lenne-e rászánni a tetemes többletet, amennyibe egy hőszivattyús rendszer kiépítése kerül. A válasz persze viszonylag bonyolult, hiszen függ attól, mi a kiinduló helyzet, van-e hőszigetelés a lakásban, vagy azt is meg kell csinálni, számolunk-e a jövőbeli rezsikülönbséggel is, vagy csak azzal, hogy megvesszük-felújítjuk-eladjuk.
Szóval erre a sokismeretlenes egyenletre nem könnyű egyszerű választ adni, de a számokból úgy tűnik, hogy amennyiben befektetési célból vennénk ingatlant, és képesek lennénk a konvektoros lakást négyzetméterenként 4-500 ezer forintból fullosan felújítani, kereshetnénk is a bizniszen.
