Havi újlakáspiaci elemzésünkben ezúttal a fővárosban megfigyelt, augusztus eleji helyzetet vesszük górcső alá. Bevezetésképpen megállapíthatjuk, hogy a helyzet nem lett sokkal szebb egy hónap alatt, igaz, legalább sokkal csúnyább sem. Az éves, 20,1 százalékos infláció olyan keserű pirula, amit az újépítésű ingatlanok piaca nem tudott lenyelni.
A július elején mérthez képest a kínált lakások mennyisége és átlagos négyzetméterára egyaránt kicsit csökkent. A hirdetett újépítésű ingatlanok száma szűk 2 százalékkal marad el az egy hónappal ezelőttitől, míg az árak szűk 1 százalékkal lettek alacsonyabbak. (A KSH legutolsó, júniusi havi inflációs adata 0.3% volt.)
Éves szinten tekintélyes mennyiségbővülést látunk, hiszen több, mint 26 százalékkal több lakást hirdetnek most, mint tavaly nyáron, az árak pedig 16,77 százalékkal nőttek, vagyis az átlagos újépítésű lakás reálértékben bő három százalékot veszített értékéből. (Éves infláció: 20,1 százalék). Igaz, ezzel még mindig jobban járt az átlagos lakás, mint az átlagos kereset, ami a legfrissebb adatok szerint majd’ 16 százalékkal ér kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A kerületek teljesítménye ezúttal is nagyon eltérő. A fenti grafikonon halványkékkel jelölt kerületekben kevesebb projekt fut, így az itt mért változást érdemes fenntartásokkal kezelni. A 15. kerületben most már vannak projektek, azonban egy évvel ezelőtt még nagyon kevés volt, így a látható nagy növekedés is kérdéses.
A megbízhatóan sok projektet felvonultató kerületek közül továbbra is kiemelkedik a 9. kerület, amely az elmúlt hónapban még növelni is tudta éves hozamát. Itt egy átlagos négyzetméter tavaly nyár óta az infláció duplájával drágult. Ezen kívül csupán a 6. és a 23. kerület teljesítménye érte el a pénzromlás ütemét, minden más alatta maradt.
A legnagyobb visszaesést pedig augusztusban is a 4. kerület könyvelhette el, ahol csaknem hat százalékkal csökkentek az árak, ami az inflációt is figyelembevéve brutális reáláresés.
Érdekes megfigyelni, milyen különbségek láthatóak a különféle városrészekben épülő tipikus lakások között. Míg a 7. kerületben hajszálnyival tovább csökkent az átlagos lakásméret (már csak 39 négyzetméter), a 12. kerületben tovább nőtt az átlagos új lakás, ami mostanra 165 négyzetméteres. A burzsuj hegylakóknál nem csupán a négyzetméter több, hanem a szobáik is jóval tágasabbak, hiszen az átlagos Hegyvidéki új lakás 4 szobát vonultat fel ezen a 165 négyzetméteren.
Megfigyelhető, hogy a több négyzetméter nem jelent automatikusan több szobát is, jellemzőbb az, hogy inkább a helyiségek mérete nő, ezt mutatja meg az alábbi grafikon.
Az abszolút számokat tekintve nem sok meglepőt találunk az augusztus eleji újlakáspiacon, a szokásos kerületekben a legmagasabbak a négyzetméterárak, és a szokásos kerületekben a legalacsonyabb.
Azt már egy hónappal ezelőtt megállapítottuk, hogy a korábbi csúcstartó Belvárosban (5. kerület) valószínűleg pont a legdrágább ingatlanok keltek el, így ott a projektek átlagára jócskán csökkent – a korábbi csaknem 3 millió forintról 2.35 millióra. Persze ezzel még mindig dobogós helyen van.
Nincs változás a skála másik végén sem, átlagos négyzetméterárát tekintve továbbra is a 21. kerület a legolcsóbb – bár itt kevés az újépítésű beruházás -, míg a nagyobb forgalmú városrészek közül a legalacsonyabb négyzetméteráron a 17. kerületben találunk lakást.
A legjobban talán ez a grafikon mutatja meg, hogy önmagukban a négyzetméterárak milyen keveset mondanak, amíg nem ismerjük az adott városrész jellemző lakásméreteit.
Pusztán a négyzetméterárak alapján a 12. kerület nem tűnik annyira kiugróan drágának, csakhogy a jellemző méretekkel együtt már sokkoló képet kapunk. Itt 411 millió forintot kell kicsengetni egy átlagos újépítésű lakásért, a 7. kerületben, – ahol, mint már említettük icipici lakások épülnek – “csupán” 49 milliót.
