Ahol többek álláspontjának összehangolása a feladat, ott bizony – finoman fogalmazva – akadnak súrlódások. Történt ugyanis, hogy egy társasházban, egyesek, főként az idősebb szomszédok romló egészségi állapotát kihasználva, az ő meghatalmazásaikban eljárva jelentek meg a társasházi közgyűléseken. Saját hangjukat pedig a távollévők állítólagos egyező véleményével erősítették, jelentős sérelmet okozva ezzel a lakóközösség számára. Elejét lehet-e venni az efféle visszásságoknak? Következő ingatlanjogi tanácsadó írásunkból kiderül.
A Társasházi Törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mind a lakókat, mind a társasházi tisztségviselőket képviselheti meghatalmazott személy. A jogszabályok pedig nem írják elő a tulajdonostársak személyes jelenlétre irányuló kötelezettségét.
A meghatalmazás lehet eseti jellegű vagy általános.
Az eseti jellegű, például egy adott közgyűlésen való képviseletre jogosító meghatalmazás akár szóban is érvényes lehet, azonban a társasház SZMSZ-e kötelezővé teheti az írásbeliséget. Az érvényességhez pedig az is elegendő, ha csak a meghatalmazó írja alá.
Ezzel ellentétben az általános jellegű meghatalmazás kizárólag írásban érvényes és vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formához vagy közokirati formához kötött. Tehát két tanú aláírása vagy ügyvéd ellenjegyzése szükséges hozzá, avagy azt közjegyző előtt kell tenni.
Az SZMSZ és a közgyűlési határozat tehát nem korlátozhatja a meghatalmazás alapján képviselhető személyek számát.
Azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy a meghatalmazás megfelel-e a fenti feltételeknek. Elképzelhető ugyanis, hogy ugyanaz az eseti meghatalmazás kerül felmutatásra időről időre, ami érvénytelenséget eredményez a szavazásnál.
A szerző dr. Sári Judit a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. munkatársa
