A növekvő infláció, az emelkedő hitelkamatok és a drasztikusan megugrott energiaárak alaposan átrajzolják a lakáspiacot. Hol, milyen lakásokra lesz jövőre is kereslet? Szárnyalás vagy visszaesés várható? A Portfolio.hu a hazai lakáspiaci szakértőket kérdezte a témában.
Egyre többeket érdekel, hogy a növekvő infláció, az emelkedő hitelkamatok és a drasztikusan megugrott energiaárak árnyékában vajon mi fog történni az előttünk álló időszakban a lakásárakkal. Folytatódik az eddigi áremelkedés? Ismét jön egy kisebb lassulás? Esetleg egy korábban soha nem látott méretű visszaesés előszobájában vagyunk? Hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz, megkértük a hazai lakáspiac szakértőit, hogy a rendelkezésre álló információik alapján mondják el várakozásaikat az előttünk álló évre vonatkozóan. Nézzük, hol, milyen lakást érdemes most venni Magyarországon!
Látványos változások mentek végbe az elmúlt fél-egy évben a világgazdaságban, ami a globális ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül. A magyar lakáspiacon egyelőre mérsékelten érződnek a hatások, de az előttünk álló évben nagy változások jöhetnek. Hogy pontosabb képet kapjunk, 9 ingatlanszakértőt kérdeztünk meg többek között az árak, a kereslet-kínálat, a lakásépítések és a bérleti díjak alakulásáról.
Mi várható Budapesten?
Nem sokan számítottak arra egy évvel ezelőtt, hogy a lakásárak a covid előtti időszakinál is meredekebben fognak emelkedni 2021-ben, ledolgozva ezzel a 2020-as lassulást. Szakértői várakozások szerint viszont az előttünk álló évben már kisebb lehet az áremelkedés. Nominál értéken ugyan kevesen számítanak csökkenésre, lakástípustól függően év végéig 0-4 százalék közötti emelkedés várható, míg 2023 szeptemberéig 2-7 százalékos a szakértői várakozások átlaga. Reálértéken viszont – vagyis az inflációval korrigálva – szinte biztosan negatív lesz az előjel, azaz
AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÉVBEN A VÁRAKOZÁSOK SZERINT AZ INFLÁCIÓNÁL KISEBB MÉRTÉKŰ LEHET AZ ÁREMELKEDÉS.
Új jövőt tervezel? Gyere ki a LAKÁS KIÁLLÍTÁSRA, ahol új és használt lakások széles választékával várunk, illetve téma lesz a most aktuális rezsiügyek kapcsán a korszerűsítés és az energiahatékonyság is, a MoM Sportban szeptember 23. és 25. között. A LAKÁS KIÁLLÍTÁSON a helyed, ha: vennél, eladnál, bővítenél, felújítanál, korszerűsítenél. A belépés ingyenes! További információk: portfoliolakas.hu
Mind a lakások, mind a családi házak kapcsán több szakértő szerint is érdemes az ingatlan állapota szerint különbséget tenni, ugyanis a magas rezsiköltség a rosszabb állapotú lakások árcéduláján biztosan látszódni fog, és ez a feltételezések szerint a családi házakat fogja erősebben érinteni. A két szélsőérték az előrejelzésekben -10 és +20 százalék volt, de a legtöbben enyhe pozitív előjelű árváltozást várnak.
Mi lesz az újlakás-piacon?
Egészen extrém az, ami az elmúlt egy évben az új lakások piacán lezajlott. A Budapesti Lakáspiaci Riport mérése szerint tavaly nyár óta 33 százalékkal mentek feljebb a fővárosi újlakás-árak, elérve a négyzetméterenkénti 1,35 millió forintot. A csökkenő kínálat és a rezsiköltségek felértékelődése miatt ebben a szegmensben a jövőben sem várható visszaesés, a szakértői várakozások átlaga szerint év végéig további 6, míg jövő ilyenkorra további 12 százalékos áremelkedés várható.
EZEK ALAPJÁN EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓAN 1,5 MILLIÓ FORINT FELETT LESZ A BUDAPESTI ÚJ LAKÁSOK ÁTLAGOS NÉGYZETMÉTERÁRA.
Az épülő lakások száma is szinte biztosan vissza fog esni, az idei évre a tavalyi közel 20 ezerrel szemben 18 ezer körüli lakás átadása várható, míg 2023-ban átlagosan 14-15 ezer lakással számol a többség.
Lakásbérleti-díjak
A lakásbérleti-díjak kapcsán szintén nagyobb lett az egy év alatt bekövetkezett emelkedés, mint a szakértői várakozások. A covid alatti mélyponthoz képest több mint 30 százalékos volt a növekedés, az előttünk álló időszakban ugyanakkor itt hatványozottan figyelni kell arra, hogy milyen a lakás energiahatékonysága. Azon lakások esetén ugyanis, ahol a villany vagy a gázfogyasztás túllépi a rezsicsökkentési limitet, jelentősen lecsökkenhet a kereslet, lenyomva ezzel a bérleti díjakat is. Budapesti átlagban a bérleti díjak emelkedésének jelentős lassulására számít a többség.
A fentiek mellett három további kérdést is feltettünk, ahol a nyers számokat árnyalni tudták a szakértők.
1. Az ország mely részein, milyen típusú lakások iránt élénkülhet meg a kereslet az előttünk álló évben?
Balla Ákos – Balla Ingatlan: “A nagyvárosi lakások iránt várok jelentősebb érdeklődést, a vidékre költözés továbbra sem lesz vonzó.”
Benedikt Károly – Duna House: “Elsősorban a fővárosi és nagyvárosi ingatlanok iránti kereslet élénkülhet a következő időszak piacán és itt is jellemzően a kisebb alapterületű, korszerű energetikai jellemzőkkel rendelkező ingatlanok, valamint az új építésű lakások lesznek az elsődleges nyertesei a változásoknak. A nagyobb alapterületű, korszerűtlen házak és lakások iránt valószínűleg kisebb lesz a kereslet.”
Csorba Dániel – Ingatlanértékesítő, blogger: “A befektetők a jól kiadható ingatlanokba menekülnek, ez jellemzően a belvárost fogja jelenti, illetve a nagyobb városokat. A lemorzsolódók, akiknek meg kell oldaniuk a lakhatásukat és még tudnak vásárolni, azok még távolabb kerülnek a városmagtól.”
Kiss Ákos – Property Market Kft.: “Az új építésű lakások a fővárosban, a takarékos újszerűek vidéken, emellett a kis alapterületű tégla lakások lesznek a slágertermékek.”
Kricsfalussy Tamás – Metrodom: “Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a kompakt, jó állapotú, legalább CC-s energetikai besorolású, relatív jó árú lakások iránt biztosan növekszik a befektetők részéről a kereslet, a magas infláció miatt előtérbe kerülő reálértéktartási cél miatt. Az energetikai minőség lényeges szemponttá válik. Vélhetően a 2000 után épült lakások és családi házak, illetve a régebbi, de kisebb vagy közepes méretű, energetikai felújításon átesett családi házak iránt növekszik a kereslet. Utóbbiakat Budapesten, az agglomerációban, a vidéki városokban és a községekben is keresni fogják. A panellakások közül szintén az energetikai felújításon átesett házakban lévők iránt növekszik a kereslet, de a távfűtés árának esetleges emelése miatt itt nagyobb a bizonytalanság.”
Sápi Zoltán – Eltinga, Budapesti Lakáspiaci Riport: “A stabil munkaerőpiaccal rendelkező térségekben (Pest megye, nyugati határszél, gyáripari városok és agglomerációik) az energiahatékony, kis rezsijű ingatlanok iránt növekedhet a kereslet.”
Valkó Dávid – OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont: “A belföldi turisztikai célpontok (a Balaton kivételével) iránt a felújított, energetikailag korszerűsített, alacsony rezsivel fenntartható, kiadható házak, nyaralók iránt növekedhet növekedhet a kereslet.”
2. Milyen hatása lehet a rezsiköltségekben megjelenő energiaár-robbanásnak a hazai lakáspiacra nézve?
A többség véleménye szerint a dinamikusan változó környezetben a korszerű lakások felértékelődnek, de a korszerűtlen, nagy alapterületű jó helyen található családi házak piaca is élénkülhet, ahol az új tulajdonosok elvégzik az energetikai korszerűsítést. Ennek ellenére a felújítandó ingatlanok sem válnak eladhatatlanná, de a vételárban meg kell jelennie a korszerűsítés költségének is.
A FELÚJÍTANDÓ, ÁTLAGOS ÁLLAPOTÚ LAKÁSOK ÁRAI ÉS A KORSZERŰ INGATLANOK KÖZÖTTI OLLÓ NAGYRA FOG NYÍLNI, A MEGTÉRÜLÉSEK JAVULÁSA MIATT VISZONT VÁRHATÓAN EGYRE TÖBBEN TERVEZNEK FELÚJÍTÁST.
A felkészült vevők várhatóan elkérik majd az ingatlan megtekintésekor az előző éves fűtésszámlákat. A mostani helyzet viszont alapvetően kérdőjelezi meg a korábbi ingatlankategóriákban (tégla, panel, családi ház) gondolkodást, fontosabb kérdéssé válik az energetikai besorolás, a hőtermelési technológia, mint az építési technológia, vagy az ingatlan kora. A legrosszabb helyzetbe azok a 100-150 éves soklakásos házak, illetve túlméretes régi családi házak kerülhetnek, amelyeknek a műszaki korszerűsítése gazdaságos módon nem lehetséges, ezek értéke lokációtól függően akár 20-50 százalékkal is csökkenhet. Az eddigi szubjektív tényezők – környezet, állapot, hangulat – helyett előtérbe kerülnek az olyan objektív tényezők, mint a rezsiköltség.
3. Milyen gazdasági folyamatoknak lesz a legnagyobb hatása az előttünk álló évben a hazai lakáspiacra nézve?
- Az energiaválság okozta termelés- és szolgáltatásvisszaesés miatti a munkanélküliség megugrása várható.
- Elsősorban makrogazdasági, külső körülmények alakítják a lehetőségeinket, így azok turbulens változása határozza meg az azokra adható válaszokat, összhangban a képességeinkkel.
- Az infláció ledarálja az árnövekedést és reálértéken csökkenni fog az ingatlanok ára. A hitelpiac be fog állni, a felújítandók leszakadnak a piacról. A befektetők tömegével fognak megjelenni a piacon, a külföldiek az értéktelenedő forint miatt szintén egyre többen fognak megjelenni.
- Az infláció és rezsiköltségek alakulása lesz a legnagyobb hatással a lakáspiacra.
- A globális munkaerőpiaci hatások, orosz-ukrán háború elhúzódása, hitelkamatok és lakossági felújítási programok alakulása.
- A munkahelyek megtartása, a bérek vásárlóerejének megtartása, esetleges csökkenése.
- Az infláció, ezzel párhuzamosan pedig a kamatszint növekedése különös tekintettel a hitelkamatokra. Az infláció miatt a lakásárak nominális növekedése mindenképpen folytatódni fog, ha reál szinten bizonyos ingatlantípusoknak kevésbé vagy jobban csökken is az ára.
- Az infláció megugrása vélhetően a befektetői lakásvásárlói kedvet is növeli, a magas kamatszint viszont a vásárlói kereslet csökkenésével jár, a családtámogatási rendszer elemei még inkább felértékelődnek. Mint látható, az infláció, a magas kamatszint, a recessziós félelmek több egymással ellentétes hatású mozgást indítottak meg a piacon, amely így nagyon turbulens. Ami mégis az árak növekedése mellett dönthet, reálértékben is, az az ingatlanfejlesztői aktivitás erőteljes csökkenése, amely már egy éve megfigyelhető, illetve a hirtelen megugró kereslet az energetikailag korszerű ingatlanok iránt.
- A munkanélküliség esetleges növekedése, a reálbér-szint csökkenése, miközben a hitelkamatok tovább emelkednek összességében visszafogottabb keresletet okozhat, a forgalom csökkenni fog.
- Az ingatlanpiacot jelenleg és várhatóan a jövőben is elsődlegesen az energiaválság kérdésköre formálja és a gazdasági, hitelezési helyzet változása. A munkanélküliségi mutató, a családok jövedelme és a hitelezési feltételek változása lehet a legnagyobb hatással a fizetőképes keresletre, amely radikálisan befolyásolhatja az ingatlanpiaci tranzakciók számát.
A felmérésben az alábbi szakértők vettek részt: Balla Ákos – Balla Ingatlan, Benedikt Károly – Duna House, Csorba Dániel – ingatlanértékesítő, blogger, Kiss Ákos – Property Maret, Kricsfalussy Tamás – Metrodom, Sápi Zoltán – Eltinga, Sándorfi Balázs – Bankmonitor, Valkó Dávid – OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont és a Portfolio Ingatlan csapata.
