Az eddig tündöklő kilencedik kerületet is utolérte az ingatlanpiaci depresszió, a 40 százalék feletti éves drágulás helyett október elején hirtelen az infláció szintje alá esett be az áremelkedés – derül ki legfrissebb adatelemzésünkből. Az ingatlantájoló adatbázisa alapján hónapról hónapra megnézzük, mire számíthatnak azok, akik újépítésű ingatlant keresnek, lássuk, mit mutatnak a legfrissebb számok.
Míg a IV. és a VIII. kerületben csökkent az eladásra hirdetett lakások száma, Kispesten 20 százalék körüli növekedést látunk a mennyiségben. A hirdetett lakások számából úgy tűnik, hogy a korábban oly pezsgő Óbudán és a IX. kerületben is jelentősen fogytak a lakások, és Újbuda sem olyan pezsgő, mint ahogy azt a korábbi években megszokhattuk.
A négyzetméterárak nominálisan továbbra sem zuhantak be, de az éves inflációval összevetve a város szinte minden pontján masszív reálárcsökkenést látunk. Budapesten összességében egy év alatt 6.45 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak, az elmúlt hónappal összevetve pedig 0.68 százalékos drágulást látunk. Októberben már nem brillírozott a korábbi hónapok sztárja sem, Ferencvárosban is a pénzromlásnál kisebb mértékben emelkedtek az árak.
A grafikon másik végén is változás történt, az eddigi negatív csúcstartó Újpesten mérséklődött az árcsökkenés, Óbuda viszont belehúzott, itt reálértéken gyakorlatilag negyedével lettek olcsóbbak az újépítésű ingatlanok az elmúlt év alatt. Az éves infláció a KSH legutolsó adata szerint 16.4 százalék volt, ezt fejeli meg a harmadik kerület 8,7 százalékos árcsökkenése.
A kerületek árversenyében nagyjából a szokásos képet látjuk, kiugró árakkal – de viszonylag kevés projekttel – az élen a Várnegyed és a Hegyvidék áll. Érdekes megfigyelni, hogy hat viszonylag szűk, ám egymástól jól elkülönülő ársávba sorolhatjuk a kerületeket az újlakás árak alapján, a két véglet között pedig bő két és félszeres szorzó van. (A nem kerekített adatok szerint a legolcsóbb a 17. kerület 980 ezer forintos árakkal, legdrágább pedig az első, ahol 2,64 milliót kell kicsengetni egy átlagos újépítésű négyzetméterért.)
A fenti grafikonon négy kerületet szürkével jelöltünk, itt nagyon kevés a projekt, ezekből az adatokból pedig nem lehet megbízható következtetéseket levonni.
Arra is kíváncsiak voltunk, látszik-e valamilyen markáns különbség az árakban, ha szobaszám alapján elkülönítve vizsgáljuk a piacot. Ez alapján az újépítésű piacon egyértelműen megfigyelhető a “minél nagyobb, annál drágább” elv, ami a bérlakásoknál jellemzően éppen fordítva szokott lenni.
Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a legnagyobb méretben már jóval inkább találunk kertkapcsolatos ingatlanokat, sorházi, lakóparki kertes lakásokat, amelyekhez a lakótér négyzetméterein kívül még számos dolog – pince, garázs, tároló, teraszok, kertrész, stb. – jár.
Az elmúlt egy évben az árak minden méretkategóriában emelkedtek, bár a növekedés mértékében vannak különbségek. Ha viszont a darabszámokat vizsgáljuk, sokkal markánsabb átrendeződés történt tavaly október óta. Az egyszobás lakások mennyisége csaknem 50 százalékkal nőtt, az összes többi méretben viszont szűkült a kínálat.
