Az elmúlt években hatalmas pörgés volt az ingatlanpiacon, az árak egyre csak emelkedtek és ez az új építésű ingatlanok piacát érintette leginkább. Már-már úgy látszott nincs, az az új építésű lakás, amit ne lehetne eladni, ezért a fejlesztők nem húzták be a féket. Aztán jött az elképesztő energiaár emelkedés és infláció, és Budapest néhány ígéretesnek mutatkozó új beruházása félbe maradt, és mai napig is üresen tátong. Vajon miért nem akar senki ezekben a lakóparkokban ingatlant venni?
Bár a hirtelen jött lakáspiaci lassulás kétségtelenül a piac egészét érintette, mégis voltak olyan lakóingatlan fejlesztések, ahol a lakások túlnyomó többségét sikerült eladni, befejeződött a projekt, beköltöztek az első lakók, és most maximum a lakások 10%-a áll még üresen. Vajon mi lehet akkor a hiba azoknál a beruházásoknál, amelyek teljesen üresen maradtak? Ezt a kérdést azért is érdekes megvizsgálni, mert vannak közöttük olyan lakóprojektek, ahol az eladó lakások száma nemhogy csökkent, de még növekedett is az utóbbi időben, tehát az eddig biztos vevőnek tűnő érdeklődők is visszaléptek.
Rosszul megválasztott helyszín
A sikertelenség egyik oka akár a rosszul megválasztott helyszín is lehet. A fejlesztők gyakran hisznek a még fejlődő területekben, abban a hiszemben, hogy itt az ingatlanok reálértéke pár éven belül nőni fog. Ez sokszor be is jön, amire jó példa a Corvin-negyed, vagy épp Ferencváros rehabilitációja. Azonban sokszor nem valósul meg a környék fejlődése olyan ütemben, mint ahogy arra előzőleg számítani lehetett, így a kétes hírű környéken, vagy annak közvetlen közelében épülő lakópark nem vonzza a vevőket.
A XIII. kerület például kiugróan magas fejlődést produkált az elmúlt években, de ez főleg a Duna-parti részeket, Vizafogót, Újlipótvárost vagy épp a Göncz Árpád városközpont környékét érintette, miközben a Ferdinánd negyedben mintha megállt volna az idő.
Gyakori hiba ugyanakkor az is, hogy valami természetközeli, kertvárosi helyszínt választanak, ahonnan az autóval való közlekedés nem probléma, de a tömegközlekedés már katasztrofális.
Rossz tervezés, élhetetlen elosztású lakások
Az új építésű lakások borsos négyzetméter árai mellett, mindenki szereti, ha élhető, használható tereket kap a pénzéért. Ehhez képest az üresen álló és egyébként jó elhelyezkedésű lakóparkokban meglepően sok olyan lakást találunk, ahol a négyzetméterek jelentős részét folyosók, közlekedők töltik ki, miközben háztartási helyiség vagy használható méretű gardrób egyikben sincs, mindezt bőven egy millió forint feletti négyzetméteráron.
De olyan beruházás is van, ahol a majdnem a lakással megegyező méretű, nagy terasz olyan, mint egy keskeny, hosszú függőfolyosó.
Erősen túlárazott lakások
Érthető, hogy a megnövekedett kivitelezési költségek miatt magasabb árat kell szabni, de vannak olyan projektek, ahol még a kiváló elhelyezkedés és egyébként minden más szempontból is kiváló minőségű lakásokat – amelyek értelemszerűen természetesen értékesebbek – túlárazták ahhoz képest, hogy mennyi a piaci értékük.
Rossz marketing stratégia
És természetesen vannak olyan beruházások is, amelyek minden igénynek megfelelnek és az áruk is reális, a rossz marketing stratégia miatt, azonban nem jut el a hírük a potenciális vásárlókhoz. Esetleg ezt még igénytelen honlappal is tetézik, ahonnan az érdeklődők számára nem derülnek ki a legalapvetőbb, legfontosabb információk sem, vagy épp a lakások alaprajza is úgy van feltöltve, hogy abból semmit nem lehet kinézni.
Kérdése, kérése van? Írjon nekünk!
